Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Negyedik betegség - Erythema infectiosum - Vérhas
\ érhas ( Dysenteria). 67 bacüh?sÓA k!S!nheKi : a ^ffa-JW-bacillus, a Flexner- és az y-dysenteria- baci us. A különbség azonban a korokozók között nem nagy : a Shiga-KruseaTlntalÍhClnUT'an"íagm°rv nem képeZ SaVat’ míg a két másik faíta bacillus a táptalajt savkepzodes közben elerjeszti. Az előbbi a mérgezőbb, míg a két másik, melyeket pseudodysenteria-bacillusoknak is neveznek, méregszegénvek. Azonban az is elő szokott fordulni, hogy egy Shiga-Kruse dysenteria könnyű és eg} lexner- vagy y-dysenteria súlyos fertőzésként folyik le. A vei hast fertőzött tápszerek, könnyű betegek, egészséges, illetőleg meggyógyult bacillushordozók, bélsárral szennyezett fehérnemű és talán legyek is terjesztik. Különösen meleg, száraz nyáron szokott kiterjedten fellépni. Ilyenkor elsősorban gyermekek betegszenek meg, ami azzal függ össze, hogy a gyermek gyomorbélcsatornája nyáron fogékonyabb fertőzésekkel szemben, mint a felnőtté és bizonyára azzal is, hogy a gyermek piszokkal sokkal inkább fertőzi magát, mint egy felnőtt, ami a vérhasnál szintén szerepet játszik. A betegség vagy szórványosan vagy járványszerűen, vagy kisebb enclemia alakjában (gyermekotthonokban, gyermekkórházakban stb.) lép fel. Egyszerre —- futótűzként -— terjed ki az egész otthonra vagy az egész osztályra. A gyermekek egyrészénél csak közönséges bélhurut tünetei lépnek fel, másoknál azonban typusos vérhas. Az előbbieket, ha nem a járvány alatt betegednének meg, nem is tartanók vérhasnak, mivel semmi jel sem mutat náluk vérhasra és a positiv bacteoro- logiai lelet is rendszerint hiányzik. A typikus esetek ugyancsak úgy kezdődnek, mint egy közönséges bélhurut. Azonban míg ennél másnap vagy harmadnap a tünetek enyhülni kezdenek, vérhasnál ez nincs így. Ellenkezőleg — a székek száma kezdettől fogva állandóan rohamosan nő. Nem ritka 15—20—30 széklet naponta. Emellett erős, kólikaszerű hasfájás áll fenn és erős székelési inger, úgy hogy a gyermek állandóan az éjjelin ül. A bőr a végbélnyílás körül kisebesedik. A széklet barna, egészen vizes. Az éjjeli alján szívós, véres nyálka tapad. Néha a szék csak nyálkából áll. Máskor egészen véres és egyetlen világospiros málnageleé-szerű tömeget alkot. A gyermek hamar elesetté lesz, orra, homloka, ujjai hidegek, arca kihegyezett, izmai tésztás tapintatúak. Végül a számtalan szék annyira kimeríti, hogy nem is veszi észre, hogy akaratlanul állandóan széklet távozik tőle. A betegség a 3-ik, 4-ik napon eléri tetőpontját. Ha még rosz- szabbodik, magas légzés, kábultság, teljes incontinentia, fokozódó szívgyöngeség lép fel, néha görcsök is. Kedvező lefolyású eseteknél ellenben nem rosszabbodik az általános állapot. Bár a székletek nagy- számúak és véresek maradnak, azonban lassanként megritkulnak. Mindenekelőtt pépesebbekké lesznek és végre typusos dysentenás szék mellett időnként megjelenik egy sűrűbb, összeálló székiét is. A hőmérséklet, mely kezdetben 38—39c volt, lassanként leesik es a gyermek meggyógyul. Kecidiva vagy elhúzódó lefolyás állandó uj rosszabbodásokkal gyermeknél ritka. / , , A diagnosis a székletek nagy számára, ezek ver- es nyalkatartai- mára, a hosszú ideig véres székre és az általános állapot súlyos bantal- mazottságára támaszkodik. Differentialis diagnostikailag csak a grippe gastrointestinális alakja jön tekintetbe, melynél a szék kezdetben teljesen vérhasszerű lehet, azonban 1—2 nap múlva megjavu . J 5*
