Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Kanyaró
62 Heveny fertőző betegségek. áll fenn. A nátha a felső ajak gyulladásos duzzadását és kisebesedését okozza. Az ajakpír berepedt, a nyelv erősen bevont, a garat sötétpiros, duzzadt, a tarkó és állalatti nyirokcsomók megnagyobbodottak. Erős bronchitis áll fenn, érdes, ugató köhögéssel. A Koplik-foltok közben eltűnnek. A vizelet diazo- reactiója positiv, a láz alatt kevés urobilint is találunk ó enne, a vérben kisfokú leukopeniát észlelünk és az eosinophil-sejtek eltűnnek. A gyermekek általános állapota igen különböző, az egyik gyermek igen türelmetlen, a másik átalussza az egész betegséget. Ha a kiütés a kezeket és lábakat is elérte, ugyanolyan sorrendben halványodik el ismét, amint elterjedt. Több napon át még a bőr piszkos márvá- nyozottsága és halvány, sárgás pigmentáltsága marad vissza, azután korpádzó hámlással lehámlik. Ezzel vége van a betegségnek és fertőzőképessége megszűnt. Ettől a lefolyástól azonban a legkülönbözőbb eltérések lehetnek : vannak egészen enyhe esetek bizonytalan kiütéssel és csekély hurutos tünetekkel és egészen súlyosak, melyek halálosan végződnek és ismét mások, melyeknél az egész kórképet a complicatiók uralják. A kanyaró kísérőtünetei. Nincs a gyermekkornak még egy betegsége, mely a szervezet immunitását annyira lecsökkentené, mint a kanyaró. Azért is jár olyan sok és olyan súlyos complicatiókkal. A conj unctivitisből chronikus blepharitis és hosszú ideig tartó phlyktaenák keletkezhetnek. A pharyngitishez középfülgyulladás társulhat. Az ajak kicserepesedése a száj szöglet kisebesedését (angulus infectiosus) hagyhatja maga után. A sebes szájszögletbe később elég gyakran diphtheriabacillusok fészkelik be magukat és ez nem is gyógyul meg előbb, míg szérumot nem fecskendezünk be. A rhinitis következtében impetiginosus kiütések jönnek létre az orr körül, melyek a hajas fejbőrre, a fülekre és a test többi részére fertőzés útján tovaterjednek és mirigy daganatokhoz, esetleg azok elgenyedéséhez vagy furunculosishoz vezetnek. Kanyaró után nem ritka a noma sem. A legtöbb kisérőtünet azonban a tüdőből ered. Ha a láz a kiütés elhalványodása után nem szűnik meg, vagy ismét magasra emelkedik, úgy ennek oka az esetek nagy részében tüdőcomplicatio. Izgatott, erős köhögés és fájdalmas felületes, szapora légzés azt jelzi, hogy a bron- chusok hurutos gyulladása átterjedt a tüdőszövetre. Kisebb gócok felett bronchophoniát találunk körülírt helyeken és nedves zörej ű légzést. Nagyobb gócok tompulatot vagy dobos kopogtatási hangot okoznak hörgi légzéssel és szörtyzörejekkel. Különösen súlyosak azon esetek, melyeknél 2—3 éves régi mellkasi rachitissel bíró gyermekekről van szó, kiknél könnyen jöhet létre bronchitis capillaris. Félelmetesek a súlyos, parenterális táplálkozási zavarok is, melyek sokszor járnak véres hasmenéssel. Némely kanyarós gyermeknél hirtelen kanyarókrupp lép fel, azaz rekedt köhögés légszomjjal és behúzódásokkal a rekeszizom tapadása helyén. Hogy kanyarókruppal vagy pedig hozzájáruló gégediphtheriával van-e dolgunk, azt sohasem tudjuk egyszerre biztosan eldönteni. Ezért ily esetben úgy kell eljárnunk, mintha diphtheria állana fenn, azaz szérumot kell adnunk (6000 egységet), a gyermeket gőzsátor alá tennünk és szükség esetén intubálnunk vagy tracheo- tomiát végeznünk. Malignus vagy toxikus kanyarónak olyan eseteket nevezünk, melyek kezdettől fogva magas lázzal, súlyos elesettséggel, kábultság-