Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
Meningitis. 197 nellafeszüléssel vagy nyugtalansággal és állandó panaszos sírással kezdődik. Idősebb gyermekeknél is a legteljesebb jóllétben léphet fel a betegség, csupán könnyű náthával kezdődve. Azonban gyakrabban az előbb említett betegségek egyikével kezdődik és ehhez társul a meningitis. A gyermekek egyszerre csak igen aluszékonyak lesznek, ami teljes kábultságig emelkedik. A reflexek fokozottak. Fellép tarkómerevség, Kernig- és Brudzinsky-féle tünet, végül pedig görcsök, a végtagok állandó spasmusa jön létre és bekövetkezik a halál. A lefolyás mindig igen gyors, a meningitises tünetek felléptétől legkésőbb a 10. napra bekövetkezik a halál. A fontanella feszülése csecsemőnél néha hiányzik. Általában a lefolyás csecsemőnél gyakran eltérő. Sokszor tüneteket sem okoz, úgyhogy a genyes meningitis sectiónál meglepő eredményként derül ki. Lumbalpunctiónál genyes, nagyobb nyomás alatt álló, rendszerint megszaporodott, ritkán megkevesbbedett folyadékot kapunk, melynek zavarossága mindjárt tuberculosis ellen szól, míg meningitis epidemicától való megkülönböztetése, melynek klinikai képe teljesen hasonlíthat genyes meningitishez, csak mikroskopikus vizsgálat által lehetséges. Kórokozóként elsősorban pneumococcusokat találunk (a felső légutak betegségeinél, náthánál, hereditser luesnél, pertussis- nál), azonkívül staphylo- és streptococcusokat, továbbá influenza- bacillusokat, pyocyaneust (fülgenyedéseknél), valamint typhus és paratyphus stb. bacillusokat is. Gyakran a bacteriumok oly nagy tömegben vannak jelen, hogy színtenyészet képét adják. Prognosisa kedvezőtlen. Kezelése ismételt lumbalpunctióból áll, a koponyatartalom tehermentesítése és a fejfájás csökkentése céljából. Emellett chloral- hydrátot adunk és jégtömlőt tétetünk a fejre. Piócáknak alkalmazásával a csecsnyúlványra vagy pedig vensesectióval igyekszünk az agyvelő hypersemiáját csökkenteni. Gyógyszerként nagy adag urotro- pint, adását, továbbá 1%-os optochinoldat (5 ccm), azonkívül (a bacteriális leletnek megfelelően) pneumococcus-, illetőleg strepto- coccus-serum intralumbális befecskendezését ajánlották. IV. Meningitis epidemica (cerebrospinalis). A genyes meningitisek csoportjából részint külön kifejezett bacteriologiai és anatómiai leletével részint klinikailag és prognosti- kailag eltérő voltával tűnik ki a meningitis cerebrospinális. Meningococcus intracellularis okozza és úgy járványosán, mint elszórtan fordul elő. Mindenekelőtt az jellemzi, hogy a tarkómerevség különösen kifejezett, hogy a genyes gyulladás a gerincvelőre is rátérjed és hogy — ellentétben a többi genyes meningitissei — nem végződik mindig halálosan. Emberről-emberre terjed, valószínűleg bacillusgazdák közvetítésével. Leginkább csecsemő- és kisgyermekkorban, továbbá az iskoláskor előtti időszakban fordul elő (h. ö. I. rész 167. old.). Járványos tarkómerevségnél rendszerint a lymphatikus apparatus erős hyperplasiáját találjuk, ami vagy azon alapszik, hogy főleg status lymphaticus- ban szenvedő gyermekek kapják meg, vagy azon, hogy a fertőzés folytán lesznek hyperplasiások a lymphoid szervek.
