Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)
II. Fejezet. Az újszülöttek megbetegedései
88 ellenőrizzük az ilyen újszülött táplálkozását s ha az hiányos, minden szopás után Auvard-féle tejszívóból, vagy kanállal etessük, ügyeljünk a szoptatóra is, hogy tej- pangás nála be ne állhasson. (Lásd szoptatásnál.) Asphyxia következményei. Súlyos asphyxiáróJ, különösen ha agynyomás tüneteivel járt, felveszik, hogy akár capillaris vérzés, akár az egyszerű nyomás által okozott hiányos szövettáplálás folytán a Líttle-féle kór (veleszületett izommerevség) kifejlődésére adhat okot. Nem lehetetlen, hogy tényleg vannak ilyen esetek, de nincsen minden kétséget kizáró módon bebizonyítva, hogy nem történt-e ily esetekben vérzés az agyburkok közé, vagy az agy szövetébe s maga az asphyxia valószínűleg kevésbbé szerepel e tekintetben, mint ahogy eddig felvették. Tüdőlégtelenség után kifejlődő tüdőzsugorodás ugyancsak ritka, valamint hypostatikus tüdőlob is csak a legkivételesebb esetekben fejlődik, nem elég hosszú ideig kezelt asphyxiák után. A foramen oyale és duct. Botalli nyitvamaradásának okai közt is szerepel a hosszú ideig tartó asphyxia, de minden valószínűség szerint elő- képzett rendellenes szöveti elváltozásoknak kell a ductus falában lenni, hogy ily szívdefectus kifejlődhessék. Koraszülött és életgyenge gyermekek ápolása. (Debilitas congenita.) Nem minden kicsi súlyú gyermek életgyenge, viszont igen sok gyermek az lehet még három kilónál nagyobb testsúllyal is, nem annyira a súlyt, mint inkább a testműködéseket kell tehát alapul vennünk a kórismében. Debilitásra vezetnek veleszületett betegségek (lues), látjuk ikerszülésnél, a szülők gyengesége, betegségénél. Az ilyen életgyengeséget főleg könnyű lehülési hajlam, az ellenállási képesség hiánya (hajlam minden bacterialis fertőzésre, sepsis, köldökfertőzés, tüdőlobok, száj penész, bélhurutok), görcsök, szerzett asphyxia fellépése jellegeznek. Az újszülött A debilitas nemcsak a súlytól függ.
