Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)
I. Fejezet - A mesterséges táplálás
70 lendő, de ugyanúgy a többi módszernél is, mert a bőrkében, vagy az üveg falához tapadva, még tuberculosis- bacillusok is életképesen maradhatnak meg. Még egy kiilömbséget kell tennünk a nyílt tűzön való főzés és a sterilisatió közt. Míg az utóbbinál, amint a pasteurisálásnál is, legelőnyösebb az egész napra való tej keveréket a következő fejezetben említendő elvek alapján elkészíteni (mérő üvegcilinder segélyével) s úgy elosztani az üvegekbe, addig a nyílt tűzön főzött tejet legcélszerűbb tisztán tartani el s csak használat előtt keverni a hígító folyadékkal. Csak a teljesség végett említem, hogy formalinhozzátétellel igyekezett újabban Behring csiramentessé tenni a tejet a biologikus tulajdonok megtartása végett, de ez eljárás már is lekerült a napirendről; a magas nyomás általi sterilisatió, aH2 02-vel történő pasteurisatio (Budde-féle eljárás), vagy a Seifert által ajánlott besugároztatása a tejnek ultraviolett sugarakkal egyelőre még a jövő zenéjének tekintendők, róluk véleményt mondani nem lehet, Römer és Much eljárása (Perhydrase tej) a Budde-féle eljáráshoz hasonló, csak azonkívül eltávolítják egy fermenttel (Katalase) a tejbe jutott hydrogensuperoxydot. Ez eljárással most folynak a kísérletek, amelyekhez azonban túlnagy bizalmat nem mutathatunk. C) A mesterséges táplálás kérdése a gyakorlatban, egészséges gyermeknél. A felsorolt elméleti adatokból eléggé következik, hogy a mesterséges táplálás kérdése a gyakorlatban éppen nem egyszerű, sőt azt kell mondanunk, hogy rendelése és ellenőrzése, a gyermekorvos legnehezebb feladatai közé tartozik, annál veszélyesebb, minél fiatalabb a csecsemő, akinél elkezdjük s minél kevésbbé meg- Az elérhető eredmények. | bizható és lelkiismeretes az anya. E kérdés tárgyalásánál szem előtt tartandó az is, hogy valóban kérdéses, hogy még a legpontosabban keresztül vitt eljárás jól sikerülése mellett is ugyanolyan jó eredmények érheMás csiramentesitő eljárások.
