Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)

I. Fejezet - A szoptatásról

Az első napokon túl két emlőről szoptatni csak akkor szabad, ha bebizonyul, hogy egy emlő nem elegendő, vagy, ha zsirszegényebb tejet akarunk. Ily esetekben az ismételt szopást fordított sorrendben kell kezdeni. Ikreket szoptató anyánál ajánlatos a gyengébb gyermeket tenni a könnyebben járó emlőre. Teljesen helytelen dolog hiányos tej kiválasztásnál vagy a gyermek gyengeségénél óránkint vagy másfélóránkint táplálni az újvagy koraszülöttet; éppen a gyengébb gyermeknél vannak a négyórás szopási szünetek indicálva. Ha saját anyjától nem tud kellőleg szopni a gyermek, úgy ismétlem, vegyünk dajkát néhány napra, amíg megerősödik, — de ne tegyük beteggé. Vagy folyamodhatunk ilyen gyengébb gyermekeknél a gavagehoz is (táplálás kifejt anyatejjel orron át vagy gyomorcsövön keresztül), ha még az újabb tej szívókon keresztül is képtelen volna szopni az újszülött.

Szoptatás miatt az alvó gyermeket soha sem szabad felébreszteni, örüljünk, ha 6 — 7 órát alszik egyhuzamban, ez legbiztosabb jele egészséges fejlődésének. Lehetőleg éjjel igyekeznünk kell mindjárt az első életnapoktól kezdve egy nagyobb (4—5 órás) szünetet úgy a család nyugalma, mint a gyermek egészsége érdekében betartani.

Ha a csecsemő szopás után hány, dacára annak, hogy a szopási szabályokat betartattuk, úgy legtöbbször igen mohón szopott; ilyen esetekben megszakítható 1—1 percre a szopás, nehogy túlgyorsan teljen meg a gyermek gyomra. (De csak igen bő tej kiválasztás mellett lehet ez a hányás oka.) Ha az emlő a szoptatás után is feszült marad, ajánlatos utólag is lefejni a tejét s így kiüríteni az emlőt. Tudnunk kell, hogy a csecsemő az egyes szopásoknál nem szopik mindig egyenlő mennyiségeket; egyszer többet szopik, máskor kevesebbet. Kóros jelenségnek s egy már beállott emésztési zavar, vagy más megbetegedés tünetének kell ellenben felfognunk azt, ha több egymásutáni szopásnál hiányos a táplálékfelvétel.

34