Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
78 Az újszülött septicus megbetegedései. indul ki sokszor a felnőttek sepsise is; vagy a heveny csonthártya és csontvelőlob.) A fertőző anyag származhatik az anyától és a környezettől. Már az egészséges anya gyermekágyi folyása is tartalmazhat fertőző csirokat, a beteg gyermekágyas lochiái pedig a gyermekre a legtöbb veszélylyel járnak. A fürdővíz, tisztátalan kezek, eszközök és kötőszerek ugyancsak közvetíthetik a fertőzést; ellenben nincs még tisztázva azon kérdés, hogy septicusan megbetegedett anya teje fertőzhet-e : tény, hogy egészséges anya tejében is kimutathatók egyes esetekben strepto- és staphylococcusok, másrészt, hogy sok csecsemő septikusan megbetegedett anya tejétől sem lesz beteg. Nem zárkózhatunk el azonban a fertőzés lehetőségétől, ha a gyomorbélhuzam valamely helyén sebzés, hámleválás van jelen; ép nyálkahártya mellett ezen fertőzés lehetősége kizárható. — A fertőzés minden esetben közvetlen átvitel által történik ; contagium volatile fölvételének semmi alapja sincs. Igen változó lehet a bonczlelet aszerint, hogy hol történt a fer- Bonczieiet. tőzés. Köldök-infectiónál az edények megbetegedései, hashártya, máj és tüdőlobok fordulnak elő leggyakrabban; de észlelhetők genyes lobok az agyhártyákon, a mellhártyán; átrakodási genyes góczok jöhetnek létre a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben, csontok és ízületekben ; lobos a szájür nyákhártyájától kezdve végig az egész bélhuzam ; vérszétesés folytán, vagy a hajszál edények megbetegedései miatt vérzések jöhetnek létre a legkülönbözőbb szervekben, máskor a zsigerek, az izom és hámelemek zsiros elfajulása, szöveti veselob vannak jelen. A hullák rendesen igen sárgák sokszor cyanoticusak, gyorsan rothadnak. A megbetegedés jelei rendesen a 2—4. napon lépnek föl, minél FoUetek.’ tune gyorsabban követi a szülést a megbetegedés kezdete, annál rohamosabb Koriefoiyas. a ief0iyás, annál kevésbbé fejlődnek helyi tünetek. Nyugtalanság, erősebb láz, nagyobb sulyveszteség képezhetik külön vagy összesen az első tüneteket; a pontos megfigyelő az ujjak végein a bütykökön halvány piros kis foltokban megjelenő septikus felpirt vesz észre. Az ütérlökés szaporává válik, a köztakaró sápadt, a csecsemő az emlőt vagy egyáltalán nem veszi vagy csak kevés táplálékot vesz magához. A többi tünetek aszerint váltakoznak, hogy mely szervben localizálódott főképen a megbetegedés. Nyögő, szapora légzés, intensiv cyanosis, hűvös végtagok rendesen a tüdő megbetegedéseivel járnak; ha azok fölött tom- pulati eltérés is kimutatható, úgy mellhártyaizzadmány is van jelen. Hányás, vizes székletek, a kutacs besüppedése septicus gyomorbéllobra, éles felsikoltások, a Tcutacs elödomborodása, összerázkodások, kancsalság vagy görcsök föllépése, somnolentia az agyhártyák megbetegedésére; sárgászöld, epés tömegek hányása, haspuffadtság, erősebb sárgaság, bordái légzés a máj vagy hashártya megtámadtatására utalnak. A gyomorbélhuzam septikus megbetegedésének sokszor első tünete és a fertőzés kiindulási helye erősebb szájhurut és belöveltség, a nyákhártya fellazulása, máskor az uvulán, a garativeken vérzékeny fehéres-szürkés lepedék is léphet fel, mely a roncsoló toroklobhoz igen hasonló, s a
