Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
Kórokok. Bonczlelet. Tünetek. Kórisme. Szövődmények Kórjóslat. Kezelés. Veleszületett gyengeség. Debilitas congenita. A csecsemők veleszületett gyengeségének nagyrészben az anya rossz társadalmi helyzete, nyomora, betegsége, vagy más, a kora szülést elősegítő okok, alkoholismus, syphilis az alapja. Gyengének kell neveznünk minden oly csecsemőt, kinek testsúlya a 2000 gmot, testhossza a 42 ctm-t meg nem haladja; 1000 gm. születési testsúly és 27 ctm. hossz már az életképtelenség határának tekinthető. Az összes belső szervek vérszegények, a tüdőkben kisebb- nagyobb kiterjedésű légtelen góczok vannak. Aránylag igen nagyok a mellékvesék, a kedesz és paizsmirigy, az ébrényi csatornák még nincsenek teljesen visszafejlődve, a csontosodási pontok a csöves csontokban kevéssé kifejezettek. A testsúly és hossz visszamaradása biztosítják a kórismét. A bőr ránczos, még rendesen erősen sárga, lanugoval fedett; az öreges arczkifejezés, az összezsugorodott testtartás, a tág kutacsok, a rövid körmök, melyek az ujjak végeit nem érik el, az aránylag mélyen álló köldök, fiuknál az üres herezacskó, leányoknál a nyitott szeméremrés az első pillantásra feltűnnek. Minden életműködés lassú, vontatott; a légzés felületes, a sirás halk, nyögő, szívműködés gyenge, a szívhangok tompák, a liőmérsék igen alacsony. (32'35°) A csecsemő vagy egyáltalán nem képes szopni vagy csak igen erőtlenül, az emésztés a lassú peristaltika és a felszívódás gyengesége miatt vontatott; a bőr hámlása, a köldökzsinór leesése és a sárgaság rendesen soká elhúzódnak. Az ily gyermekek ig’en hajlamosak genyvérűség, köldökfertőzés és vérzés, tüdőlobok és szájpenész iránt, sclerema sokszor lép fel mint végső szövődmény. Megjegyzendő, hogy az ily csecsemők hő- mérsékének megítéléséhez eredeti subnormalis hőfokukból kell kiindulnunk, s ig}" láznak tekintendő 36—37° is esetleg, ha az eredeti hőfok 32—35° közt ingadozik; esetleg azonban még az ily csekély hőemelkedés is elmarad. Szövődött eseteknél majdnem mindig rossz; aránylag legjobb azoknál, akik még szopni képesek s akiknek hőmérsékét kellő melegítés mellett legalább 35°-on meg tudjuk tartani. Javul a kórjóslat az első hetek után, mert ez idő alatt az életképtelenek rendesen tönkremennek. Kellő gond és sok türelemmel igen sok oly csecsemőt tarthatunk életben, kiknél a táplálkozás és hőfok emelést szabályozni képesek voltunk. Ha még szopni tud a csecsemő, elegendő a 2 óránkénti
