Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - III. A gyermek vizsgálata
Gyermek vizsgálata. 49 Kevés fehérje a vizeletben élettani határok között is előfordul, sokszor található újszülöttek vizeletében, ritkábban a pubertásban levő gyermekeknél, jellegző ezen fehérje vizelésre az, hogy egyébként a vizelet normális, fehérje csak a déli vizeletben vagy nagyobb izommunka után mutatható ki, inig pihenés után teljesen hiányzik. Ha kevés fehérje mellett a vizeletben vesehámsejteket lehet találni, de egyéb alakelemek nincsenek, legfeljebb egy-egy egészen világos hyalincylinder látható, akkor már a vese némileg afficiálvavan, kórboncz- tanilag vérbőség talán már kezdődő zavaros duzzadás is állapítható meg. Ilyen állapotra utaló vizeletet találhatunk láz kíséretében, vérkeringési zavaroknál (pangás) és toxicus alapon gyomorbélzavarok mellett. Erősen zavaros, nagy fajsúlyú vizeletben bő fehérje, üledékében vesehámsejtek, hám és hyalincylinderek parenchymás veselob felvételét engedik meg, és pedig heveny folyamatra vagy exacerbálásra következtethetünk akkor, ha vérsejteket is találunk; az imént leirt vizelet mellett amyloid vesére is lehet gondolni, bár ennél a vizelet fajsúlya kevésbbé magas is lehet és nagyobb mennyiségben ürülhet, úgy mint interstitialis veselobnál lenni szokott. Az üledéknek gondos megtekintésével a veselob minőségét esetleg közelebbről is meg lehet határozni, tehát: kevés vizelet és bő fehérje mellett, kevés cylinder, vesehám és vér, glomerulo nephritis mellett szól; bővebb vizelet, kevés fehérje sok cylinder és vesehám parenchymás veselobot jelent. Sok vizelet bő fehérjével, kevés cylinder, több genysejt, interstitialis veselob felvételét engedi meg, miután azonban egyik veselob alak a másikba gyakran átmegy, ennélfogva, az ilyen hozzávető megkülöm- böztetések nagy értékkel nem bírhatnak. Oly vizelet, melyben genysejteken kívül idegen szövetalakele- meket nem tálálunk, fehérjét is csak körülbelül annyit, amennyi a genynek megfelel, urethritis, vulvo-vaginitis, esetleg a hólyagba frissen áttört tályog felvételére utal. Ha ilyen vizelet alkalicus kémhatásu, és hólyaghámot is tartalmaz, úgy cystitis, ha pedig vesemedencze hámot tartalmaz, úgy pyelitis mellett tesz tanúságot. Cystiticus vizeletben vér acut folyamatot jelenthet. Pyelitis cystitissel és e kettő együtt vagy külön veselobbal társulhat, ennek megfelelőleg fehérje és vesealak- elemek jutnak a vizeletbe. A geny igen bő lehet és álló vizeletben vastag nyákos, nyúlós üledéket képezhet, mely mucin üledékhez hasonlít. Mucin a nevezett lobos állapotok mellett szintén juthatott a vizeletbe, ennélfogva fehérjétől meg kell külömböztetni. Véres vizelés az említetteken kívül egyéb okokból is állhat elő; álképlet, mely leginkább a vesében szokott fejlődni (carcinoma), hugysavas föveny még inkább kő a hólyagban vagy vese medenczé- ben, újszülötteknél melaena, idősebbeknél septicus folyamatok, haemophilia, vérzéses betegségek (Werlhof-kór scorbut), intoxicatiók, traumák, hugycsőnyilás körüli fekélyződések lehetnek véres vizeletnek előidézői. Czukor minimális mennyiségben, újszülöttek vizeletében physio- logice előfordul, de nem tulajdonítunk neki jelentőséget akkor Berend-Preisieh: Gyermekgyógyászat.
