Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)

Általános rész - III. A gyermek vizsgálata

80

Gyermek vizsgálata.

Zsírpárna.

Izomzat.

Csontrendszer.

Szem.

Fül.

A zsírpárna ritkábban vastagabb, mint vékonyabb a kelleténél. A zsírpárnának állandó soványodása tuberculosisnál és vastagbélhurutoknál szokott leginkább előfordulni; gyors lesoványodás áll be heveny gyomorbéllobnál, typhusnál, meningitis tuberculosanál. Lefogyott zsírpárnáról magas redőkbe emelhető bőr tanúskodik.

Az izomzat csecsemőknél még kis térfogatú és pettyhüdt, tömöt- tebb tapintatot csak a 2-ik életévtől nyer, amikor már kiterjedtebben vétetik használatba. Feltűnően pettyhüdt izomzat található súlyos rachi- tisben szenvedő gyermekeknél, hüdött végtagokon (poliomyelitis ant.). Rendesnél tömöttebb az izomzat hypertrophia (gyakorlati) és pseudohy- pertrophia musc.-nál, továbbá spasticus állapotoknál (tetanus, paralys. spin. spast. stb.) bár ezeknél az izomzat térfogata csökkent lehet.

Az izomzat térfogatának feltűnő csökkenését láthatjuk, merev izületü és e miatt tétlen végtagokon vagy agy és idegbántalom eredetű bénaságoknál (poliomyelitis, sclerosis lat., atrophia muse, progr., peripheric, idegbántalmak után stb.)

A csontrendszeren alak és irány eltérések vonják magukra a szemlélő figyelmét, rachitis, syphilis, tuberculosis és traumák szokták az elváltozásokat előidézni, ha azoktól eltekintünk, melyek már méhen belül létrejöttek. Hiányok, vastagodások, (bordán és epiphysisen rachitisnél; koponyacsontokon, csövescsontokon, tuberculosis és syphi- lisnél), hosszeltérések, szögletképződések, irányeltérések, elhajlások, izületmerevségek, rendellenes mozgathatóság, consistentia változások, ezek azon tényezők, melyekre vizsgálni kell.

Az ízületekben is külömböző heveny (scarlatina, typhus, variola, gonorrhöa) és idült (tubercolusus, syphilis) fertőző bántalom okozhat lobos folyamatot; veleszületett rendellenességek is lehetnek az ízületekben. Sokszor a beteg járatása segíti elő a bántalom minemüségének kórismézését.

Nem lobos szemnél első sorban a szem állását figyeljük meg, protrudalt szemeket látunk hydrocephalusnál, féloldalt, szem mögötti, esetleg agyi daganatoknál; besüppedt szemeket nagy vízveszteségek után és nagyfokú elesettségnél (bágyadt corneák). A szemhéjak hiányos mozgását agybántalmaknál, a szemgolyók rendellenes állását vagy hiányos mozgását leggyakrabban szintén agybetegségek következtében látjuk. Lobos szembántalmaknál a szemhéjak rendesen záródtak, széttárásuk szükséges, csecsemőknél leggyakoribb az ophthal- moblennorhea, idősebb gyermekeknél főleg serophulás szembántalmakra (phlyktäna, blepharitis) és lueticus elváltozásokra (keratitis parenchv- matosa) kell ügyelni. Fejlődési rendellenességek elég gyakoriak, önálló szemfenékbántalmaknak előfordulása gyér. Az érhártya gümőinek felismerése döntő diagnosticus értékkel bir. A látás egyszerű vizsgálata már csecsemőknél is végezhető.

A hallószerv vizsgálatánál, fejlődési rendellenességekre lehetünk tekintettel, melyek a fülkagylón, a porezos, esetleg csontos hangvezetéken is mutatkozhatnak, utóbbi esetben a tulajdonképeni hallószerv