Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - I. A gyermekkor boncztani és élettani sajátságai
6 A gyermekkornak boncztani és élettani sajátságai. Hugyszervek. Ivarszervek. Központi ideg- rendszer. Az 5—7—9-ik hónapban törnek át mint elsők, az alsó középső metszőfogak, ezt 4—6 heti pausa követi, azután rövid egymásutánban a 8—10. hónapban a 4 felső metszőfog jelenik meg. A 12—15-ik hónapban a két alsó külső metszőfog és csaknem egyidejűleg a mellső pofafogak áttörése következik. Az egyes fogcsoportok áttörését ezentúl nagyobb 2—3 hónapos pausák szakítják meg, a 18—24-ik hónapban a 4 szemfog és végre a 3-ik életév második felében a 4 hátsó pofafog jelenik meg és ezzel a 20 foggal az első fogzás be is fejeződött. Az első molaris fogaknak kibúvása és a tejfogaknak pótlása maradandó fogakkal körülbelül egy időre, az 5—6-ik évre esik. A tejfogaknak kihullása és maradandóknak képződése nagj^jában oly sorrendben történik, amint a tejfogak áttörtek, úgy hogy a 10-ik é^ben az összes tejfogak pótlása megtörtént; 12-ik évben törnek át a középső molaris fogak és 16—24. évben a bölcsesség fogakkal a fogzás befejeződik. Nyáladzás, a foghusnak duzzanata, érzékenysége, legfeljebb nyugtalanság szokta a fogzást kisérni és csak kivételesnek mondhatók azon esetek, midőn a fogzás a kisérő stomatitis folytán lázzal, esetleg eclarnp- siával jár. A hugyszervek fejlettsége már az újszülöttnél tökéletesnek mondható, bár a vese rendes működése csak néhány nap múlva indul meg, amikor a folyadék felvétel már jelentékenyebb. Az első napon alig 20 k. clm vizelet ürül, fajsulya 1.011, a mennyiség napról napra emelkedik, az első hét végével 200—250 köbcm. 24 óra alatt, és már az első két hónapban 300, majd 450 köbcm. lesz, az első két év folyamán már nem igen emelkedik, 500—600 köbcm. között ingadozik. 6—12-ik évben 600—800 köbcm.; 12-ik éven túl a vizelet napi meny- nyisége 800—1400 köbcm-t ér el. Fajsulya az egész gyermekkorban kissé alacsony (1.005—1.010). Újszülöttek veséiben gyakran physiologice hugysavas infarctusok vannak, ezek okozzák az első napokon ürült vizeletnek magas hugysav tartalmát. Kóros állapot létezése nélkül tapasztalható az első napokon fehérje és czukor vizelés is. A nemi szervek fejlődése a korral arányosan halad, nemi érettség fiuknál ondó képződésben nyilvánul, a mi a 14—16. évben szokott bekövetkezni az arcz és fanszőrzet fejlődésével is külöli magát; leányok nemi érettsége a menstruatióval köszönt be, ami éghajlatunkban a 14—17. életévben szokott történni, ritkábban már a 11-ik évben. A központi idegrendszer fejlettsége újszülöttnél még aránylag esekély, bár alakra felnőttétől nem külömbözik, nagyságra pedig a test többi részeihez viszonyitva előnyben van. Sok benne a neuroglia, a szürke és fehér állomány közti határ nem éles, az idegrostok csak az extrauterin életben nyerik velőhüvelyüket, valamint most képződik csak az eddig hiányzó cerebrin és neurokeratin. A kemény agykér, a koponj^acsontokkal a gjmrmekkorban szorosan összefügg.
