Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XVII. Lister érdemének méltatása
92 mint a műtét szövődményei, de nagyon ritkán, a kórházi üszők teljesen eltűnt. Nyilt töréseknél a pyaemia olyan közönséges volt, Írja Lister (Thamhayn fordítása 118 old.), hogy prophylactice kénessókat adtak belsőleg minden ilyen újonnan felvett betegnek, annyira valószínűnek tartották, hogy pyae- miás lesz; a 115 oldalon pedig, hogy egyszerű töréseket, bár érdektelenek voltak, szívesebben vett fel a kórházba mint súlyosan sérülteket, mert legalább kedvezőre fordították a halálozási százalékot. A kórházi üszők a sebészek réme volt. Ma nem ismerik. A műtét sikerült vagy a súlyosan sérült sebei szépen sarjad- zottak s akkor egyszerre a friss sarjak egy kis helyen petyhüdtekké lettek, színük szürkéssárga lett, taplószerüekké, vérzékenyekké váltak; mind nagyobb területre terjedt ez az elváltozás, sokszor néhány óra alatt az egész sebet ellepte s a legerélyesebb tüzes vassal, légenysavval történő égetés ellenére nem volt feltartóztatható; néha megtámadott valamely nagyobb edényt s a vérzés csillapítására még csonkítás is szükségessé vált. Ha valamely kórházban befészkelődött, ami gyakran történt, a sebesültek és operáltak oly nagy számát támadta meg, hogy kénytelenek voltak a kórházat bezárni. Ugyanazon állapot volt ez, mint a gyermekágyi láznál leírtam. A kórházak túlzsúfoltságában s az igy keletkező rossz levegőben keresték a baj okát és ennélfogva a nagy kórházak beszüntetését s kicsinyek építését sürgették. Ezen körülményeknek köszönheti jó részben vagy kizárólag a kórházak építésénél annyira kedvelt pavillonrendszer keletkezését. Genyedés nélküli sebgyógyulás kivétel volt, de nem is törekedtek azt elérni. Még 1875-ben is idézhette Volkmann Billroth-ot, ki »Über Coccobacteria septica« ez. munkája 217 oldalán ezeket mondja: »Hogy lehetségessé váljék nagy seb- üregeket, a milyenek csonkítások, csonkolások, nagy daganatok kifejtése után keletkeznek, per prímám intentionem begyógyítani (ami sok modern sebész felfogása szerint valami igen nagy haladás), arra törekedtek, hogy a sebüreg
