Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XV. Lister antisepticus sebkezelési módszerének fejlődése
sen szabadon kell feküdnie. Végül csak bizonyos sebeknél alkalmazható. Módosították, hogy antisepticumokkal kimosták a sebet, pl. Burow (1859) aluminium aceticum oldattal. Alkalmazták a seb állandó irrigatióját is, ami különösen fertőzött sebeknél ajánlatos; ezen czélra fertöztelenitő szereket is használtak. A nyilt sebkezelésnek egyik módja volt az állandó fürdő. A sebzett végtagot részleges, vagy szükség szerint, különösen égési sebeknél, a beteget teljes fürdőbe helyezték s benntartották, mig a hegesedés megindult. Ez napokig, néha hetekig sőt hónapokig is tartott. Hebra kimutatta, hogy az ember 9 hónapig éjjel-nappal a fürdőben maradhat egészsége veszélyeztetése nélkül (Real Encyclopädie der gesammten Heilkunde von Eulenburg II-ik kiadás 1885 II-ik k. 341 old.). A fürdők hőmérséke 36—37° C s állandónak kell lennie. A sebészetben az állandó fürdőket különösen 1849-től kezdték újra alkalmazni Langenbeck ajánlatára. A-^ebek kezelésének ez a sok módja, melyek mindegyikével épen annyi eredményt, mint kudarczot értek el, mutatja, hogy teljesen kielégítő egyik sem volt. Ma tudjuk, hogy miért? Ha a seb nem volt fertőzve, a sebkezelés bármely módszere mellett gyógyult; ha fertőzve volt, egyik mellett sem. Ezt nem tudták s Lister nagy érdeme épen az, hogy a sebek kezelésének tanában a sebfertőzés jelentőségét felismerte s ennek igaz értéke szerint való méltatására megvetette az alapot. XV. Lister antisepticus sebkezelési módszerének fejlődése. Mint a szülészeti antisepsis fejlődését Semmelweis könyve nyomán tárgyaltam, úgy fogom a sebészeti antisepsis fejlődését Lister munkái alapján ismertetni s a módszer tökéletesítését lépésről lépésre követni.