Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)

XIV. A sebek kezelése Lister előtt

IS

! módszer iránt uralkodott stb.« Tehát 5 évvel az első köz- és után már úgy írtak Lister sebkezelésmódjáról, hogy íosszabb idő előtt vált ismertté, már sokszor kipróbálták, nár le is lohadt a lelkesedés s már újjászületése következik. Ezek a sorok úgy hiszem igazolják azon állításomat, logy a sebészeti antisepsis története Lister felfedezése diadalát jának leírása.

Az ő módszerének is voltak ellenségei, de azokkal mások is küzdöttek, nemcsak ö maga, sőt az ő igaza védelmére mások nálánál sokkal többet tettek. A küzdelem a sebészeti antisepsis diadaláért Németországban hevesebben folyt mint Angliában, s elterjesztésében nagy részük van a német sebészeknek, különösen Volkmannak.

A sebészeti antisepsis története ennélfogva sokkal kevésbé izgalmas, csupán a módszer folytonos változásainak, legtöbbnyire javulásának,egyszerűsítésének leírása. Lister maga folytonosan módosította módszerét, követői szintén, úgy hogy ma az eredeti Lister-féle eljárásból csak az elv van meg: a védekezés a fertőző csirok ellen; a védekezés módja azonban teljesen megváltozott. A sebészeti antisepsis történetében ennélfogva korszakokat megkülönböztetni nem lehet. Csak a kiindulás és a mai állapotok jeleznek határt, ami közben van, az folytonos változás.

XIY. A sebek kezelése Lister előtt.

A sebeket már a legrégibb időkben befedték; olajjal, kenőcsökkel, balzsamokkal kenték, vagy száritó porokkal behintették s bekötözték. A legegyszerűbb megfigyelés megtanította az embereket, hogy a seb védelemre szorul.

Bizonyos elmélet s vele a tudományosság látszata akkor jutott a sebkezelésbe, midőn a lőfegyverek általánosan elterjedtek s tért nyert az a felfogás, hogy a lőtt sebek mérgezve vannak. Az első lőfegyverek golyói erősen zúzott, szaggatott