Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)

VII. Semmelweisnek "Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czimű munkájának ismertetése

véralvadékok, melyek a méhüregben visszamaradtak stb.; lehet a bomlott állati szervi anyag valamely kóros folyamat terménye: pl. a fogótól zúzott lágyrészek elhalnak; ha ezek felszivatnak, autoinfectio folytán gyermekágyi láz keletkezik.

Ha tehát, folytatja a 106 oldalon, a gyermekágyi láz felszívódási láz, akkor nem a gyermekágyasok sajátlagos betegsége, hanem keletkezhetik terhesekben, újszülöttekben is; ez volt Kolletschka baja és találkozhatunk ezzel a betegséggel bomlott állati szervi angag felszívódása folytán boncznokoknál, sebészeknél, sebészeti osztályokon operáitoknál stb.

Itt kissé meg kell állapodnunk. Semmelweis itt csak mellékesen említi s munkájában csak egyszer tér rá újból vissza (195 old.), hogy a gyermekágyi lázat sebészeti osztályokon operáltaknál lehet észlelni. Mint valamely magától érthető, természetes dolgot, nem is hangsúlyozza különösebben. De erről senki tudomást nem szerzett.

A gyermekágyi láz nem külön betegség, hanem a pyaemia egy fajtája. »Én, Írja, pyaemia alatt a bomlott állati szervi anyag által felbontott (entmischt) véli értem s a gyermekágyi lázat azért nevezem a pyaemia egy fajtájának, mert a terhesek, szülő nők, gyermekágyasok nemi szerveiben olyan formák fordulnak elő, a miket más nem kaphat, pl. endometritis stb.« Érdekesen fejtegeti (108 oldal), mennyi lehet az elkerülhetetlen autoinfectio eset? Az eredmény az, hogy 1%-nál kevesebb, mert annyi halt meg körülbelül akkor is a bécsi szülészeti intézetben, mikor még nem foglalkoztak oly sokat boncztannal.

Igen bőven és részletesen ismertettem Semmelweis munkáját, de nem annyira, mint érdemes és hasznos lett volna. Könyvéből csak a legfontosabb adatok idézése is ilyen tömeggé lett. De azt hiszem, nem végeztem fölösleges munkát. Más módon és jobb képet adni a szülészeti antisepsis keletkezéséről nem lehet.