Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
V. Az gyermekágyi láz fogalmának kialakulása
16 kitoló erejének le kell győznie, annál erősebb a méh tevékenysége s annál erősebben használlatik fel a méh ingerlékenysége (desto stärker wird die Erregbarkeit im Uterus consumirt). Bizonyos fokig hasznos ez, de tulság folytán szükségképen megzavartatik a gyermekágyi visszafejlődés, amikor még külön tekintetbe kell vennünk a beteg testalkatát. Művileg befejezett szülések, melyeknél a lágyrészek zúzódtak, előbb erőművi (traumaticus) lobot okoznak, melyhez könnyen a gyermekágyi elválasztások zavarai csatlakoznak, mely esetek azután átváltoznak gyermekágyi lázzá. Igen gyors szülések is előidézhetik a gyermekágy zavarait, kivált ha az idegrendszerre való behatás igen heves volt. A fájásoknak túlságos és igen korai feldolgozása, (ezalatt értendő a fájás közben való önkéntelen nyomás); a hasprésnek túlságos önkéntes működtetése; az ópiumnak időnkben általános és túlságos használata; mindezeket a szülés közben a gyermekágyi láz okainak kell tekintenünk. A gyermekágyban különösen a kővetkező körülményeknek van befolyásuk a gyermekágyi láz keletkezésére: a gyermekágyasoknak igen alacsony vagy igen magas kora, rheumás bán- talmakhoz való hajlam, a levegő hőmérsékletének végletei; a constitutio epidemica, szülőintézetekben a romlott levegő, meghűlés a gyermekágyban, a gyermekágyasok szobáinak forró volta, kedélymozgalmak, étrendi zavarok, szeszes italok élvezete, hevítő, puffasztó, nehezen emészthető ételek stb.« így irt a legkiválóbb német szülészek egyike. Fejtegetései a legzavartabb elmélkedés termékei. A gyermekágyi láz okául fel van említve mindaz, ami egy asszonynyal a terhesség, szülés és gyermekágy alatt történhetik s a sok stb. még egyebet is sejtet. Természetes, hogy a többi orvos sem gondolkodott és irt máskép. Cams »Lehrbuch der Gynaekologie« (II. rész Bécs 1829) czimü könyvében az 502 oldalon úgy határozza meg a gyer- ágyi lázat: »a gyermekágyi láz (febris puerperarum) a
