Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)

IV: Az antisepsis előtti idők. A gyermekágyi láz s az ellene való védekezés története Semmelweisig

8 gyalásból fog kitűnni. Előrebocsátottam, mert azt tartom, hogy a tárgy beosztásának ismerete jelentékenyen megköny- nyiti a vele való foglalkozást. IV. Az antisepsis előtti idők. A gyermekágyi láz s az ellene való védekezés története Semmelweisig. Az antisepsis előtti időben két korszakot lehet megkü­lönböztetni : az elsőben a gyermekágyi fertőző betegségeket még nem tekintették fajlagos betegségeknek, a gyermekágyi láz fogalma még nem létezett. Ez a korszak a 17-ik század közepéig, a 18-ik század elejéig terjed. A második korszak az, melyben a betegség sajátszerűségét felismerték s külön védekezést tartottak már szükségesnek. Ez a korszak Sem­melweisig terjed 1847-ig. Hogyan fogták fel az orvosok a gyermekágyi lázat az antisepsis előtti időkben, arról jobb képet alkothatunk ma­gunknak, ha mai felfogásunkból kiindulva megszerkesztjük, mint régi könyvekből. Ezek sokféle magyarázatot engednek, mig az előbbi módon nyert felfogás az igazságot jobban meg- közeliti. Ma már tudjuk, hogy a gyermekágyi láz fertőző beteg­ség, mely majdnem minden esetben kivülről a nemi szer­vekbe vitt fertőző anyag következménye. A fertőzést a segitő személyek okozzák kezeikkel vagy műszereikkel, melyeken a fertőző anyag tapad. Ezen helyes tételből kiindulva kétségtelennek fog lát­szani, hogy gyermekágyi láz mindig volt, amióta asszonyok szülnek, de csak elvétve fordulhatott elő. A szüléseknél való segédkezés ugyanis olyan volt, hogy csupán az asszony ké­nyelmes elhelyezésére, támogatására, az újszülött elvételére, a köldökzsinór elmetszésére szoritkozott, fertőzésre tehát kevés alkalom volt. Kétségkivül ritka volt az olyan vállalkozó, tudá- kos nő, aki sokat vájkált a nemi szervekben; ha akadt, akkor néha megbetegedéseknek is kellett lenniök gyakorlatában. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents