Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - II. A nemi ösztön törvénybe ütköző kielégítése

68

a hüvelybemenetet, melynek szélein a szüzhártya ilyenkor csak igen keskeny szegélyt képez, majdnem egészen kitölti. A hüvelybillentyű nyílásának alakja lehet többé-kevésbbó kerekded vagy megnyúlt, ovalis; ez utóbbi esetekben hosszabb átmérője majdnem kivétel nélkül saggitalis irányban van elhelyezve és ennek megfelelőleg a hüvelybillentyű a hüvelybemenet elülső és hátulsó részén keskeny, oldalsó részein pedig szélesebb szegélyt képezvén a nagy és kis szeméremajkak mögött egy harmadik pár szeméremajak képében tűnik föl s ezért ajaJcalaJcú hymennek nevezzük. (L. 9-ik ábra.)

Törvényszéki szempontból legfontosabbak azok az egyéni különbségek, melyek a szűzhártya szabad szélének minőségére

10. ábra. Gyürüalakú hymen, veleszületett symmetriás behúzódásokkal.

11. ábra. Hymen lobatus.

nézve észlelhetők. A szüzhártya szélei lehetnek élesek és egyenletesek, de lehetnek egyenlőtlenek is, részint az által, hogy a hymen szabad szóién egyes besüppedéseket, mintegy behúzódásokat mutat, a melyek valamely kés élének kisebb csorbáival hasonlíthatók össze, részint az által, hogy a hymen szabad széle egész kiterjedésében finoman csipkézett. Az egyes behúzódások többnyire a hymen felső felén fordulnak elő és Hofmann észleletéi szerint a hüvely középső harmadának a felső harmadba való átmenetele képezi azoknak igen gyakori székhelyét; a legtöbb esetben a két