Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - I. A nemi tehetetlenség
51 meg a Müller-féle vezetékek és a petefészek között a széles móhszá- lagban, képezve az úgynevezett mellékpetefészek csökevényes hámcsöveit, melyek mint jelentőségnélküli képletek az egész életen át megmaradnak. Ha pedig az embryóból fiú lesz, akkor a csirahámnak nincsen szerepe, de e helyett a nemi mirigy belsejében az említett nemi mirigykötegek erősebben kifejlődnek és herecsövekké lesznek. Az ős vesének csak kisebb része sorvad el, a felső nagyobbik rész csövei megmaradnak s azokból a mellékherék fejei képződnek. Ez megtörténvén, a gomoly okban az nrek elsorvadnak, s most a herecsövek tartalma az ősvese csövein keresztül közvetetlenül a Wolff-féle vezetékbe (mostantól kezdve ondó- vezetőbe) juthat. A nemzőmirigyekben végbemenő nemi különbözet befolyással van a nemi utak (Wolif-féle és Müller-féle vezetékek) további átalakulásaira, h'rs 4. ábra. A külső nemzőszervek fejlődése. Λ. Hathetes emberi embryónak külső nemzőszervei, a hasi oldalról nézve. (Körülbelül tízszer nagyítva.) ki: kloaka-nyílás (illetőleg hasadék); isz: nemi szemölcs ; ir .* nemi-ránczok ; krs : köldökzsinór ; vt : végtag ; fk : farknyúlvány. B. 7—8 hetes emberi embryónak külső nemi szervei a hasi oldalról nézve. (Körülbelül hatszoros nagyítás.) A végbélnyílás a nemi hasadéktól még nem vált külön, vagyis a kloaka-nyílás (ki) mellfelé a nemi hasadékba folytatódik ; isz : nemi szemölcs, mely a nemzővesszővé kezd átalakulni; ir: nemi-ráncz. mert az egyik vagy a másik fölöslegessé válván, lefutásának legnagyobb részében elsorvad, a másik pedig erősebben kifejlődik. Leányoknál a Müller-féle vezetékek — mint már fentebb említve volt — petevezetékekké, méhhé és hüvelylyé, egészben véve Y-alakú izmos falú s üregében hámsejtekkel födött csatornává alakulnak, mely felül a kétoldali petevezeték hasüregi nyílásával kezdődik s lejebb egybefolyva, egy közös nyílással szájadzik a közös húgy-nemi-öbölbe, s ez utóbbinak a nyílás alatt fekvő részéből lesz a hüvelybemenet. Eleinte a kétágú csatorna vékony, de később kötőszöveti falában a sima izomzat hatalmasan kifejlődik, különösen az alsó közös szárban, melyet a középen keletkező megvas4*
