Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

I. Fejezet. A nemi élet törvényes vonatkozásai - I. A nemi tehetetlenség

38 földművesre vonatkozólag, kinél a nemi részek normalis fejlettsége claczára és jóllehet sem a heréken, sem a mellékheréken a ren­destől eltérő elváltozást nem talált, az ondózsinór egész a lágyék- csatorna nyílásáig követhető volt, erectio- és ejaculatio-képesség volt jelen, mégis a több ízben különböző időközökben eszközölt mikroskopiai vizsgálat daczára a spermában ondószálakat nem sikerült kimutatni. Később Liman észlelte, hogy még olyan egyé­neknél is, kiknek ondójában megelőzőleg az ondószálak jelen­léte már konstatáltatott, más alkalmakkor a sperma vagy épen nem, vagy a normálisnál csekélyebb mennyiségben vagy a ren­desnél kisebb ondószálakat tartalmazott. Schlemmer különböző életkorú és foglalkozású egyénekre vonatkozólag az élőből szár­mazó sperma mikroskopiai megvizsgálásánál az ondószálak mennyiségének viszonyára nézve azt találta, hogy az ondószá­lak mennyisége csökkent: 1. rövid időközökben többször ismételt közösülés, 2. hosszú ideig tartó jelentékeny testi megerőltetés, 3. súlyos betegségek és általában táplálkozási zavart okozó fo­lyamatok után. Az ondószálakat nem tartalmazó ondó sok eset­ben már mikroskopiai tulajdonságaira nézve különbözik a nor­málistól ; consistentiája higabb, színe a benne levő festő anyagnál fogva sárgás, sőt sárgás-barna. Meg kell különböztetnünk az olyan eseteket, a melyekben a közösülés alkalmával ejaculatio nem jön létre (aspermismus), azoktól, melyekben a közösülés ejaculatióval van összekötve, a spermában azonban ondószálak nincsenek (azoospermismus); ez utóbbi, mint a fenti észleletekböl kitűnik, lehet ideiglenes (beteg­ségek, nemi excessusok után) és lehet állandó. A szerzett állandó azoospermismus leggyakoribb oka a mindkét oldali mellékherének és vasdeferensnek lobja, melynél fogva az előbbiek induratiója és az utóbbiak összenövés okozta obliteratiója miatt a sperma ondószálakat nem tartalmazhat és az ejaculált folyadék az ondóutaknak az obliterált hely fölött eső részéből, különösen az ondóhólyagokból és részben a prostatából származik. A herék és mellókherók kóros elváltozása nélkül állandóan észlelhető (1. Hubrich esete) azoospermismus okát nem ismerjük. Hofmann utal arra a lehetőségre, hogy a bastard állatokra vo­natkozó analogia alapján az emberek között is lehetnek egyes egyének, kik az ondószálak hiánya miatt veleszületett módon termékenyítésre nem képesek.

Next

/
Thumbnails
Contents