Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
IV. Fejezet. Az egészség erőszakos megzavarása és az erőszakos halál - I. Az erőművi (traumás) sérülések
258 kaját is végezte, azonban a 18-ik napon fájdalmakról panaszkodott a tarkóban és nyelési nehézségek jelentkeztek, melyek okát a torokban nem lehetett kimutatni; egy alkalommal a beteg torokköszörülés közben gombostűfej nagyságú csontdarabot ürített ki a 33-ik napon meghalt. A törvényszéki bonczolatnál az orvosok az agyvelö alapjára leterjedö gennyedéses lágy agyvelöburoklobot találtak, mely a gerinczvelőre is folytatódott. A nyakon a 3—4-ik csigolya közötti porcz fölött egy csúcsával hátrafelé fordúlt kisebb lövet volt beágyalva. Lőtt seb által okozott hegedés sehol sem volt észlelhető. Ezen eset kapcsán végezett kísérletekből kiderült, hogy a csúcsos golyók által ejtett kicsiny bemeneti nyílások, melyek lancettaszúrásokhoz hasonlítanak, prima intentione gyógyulhatnak és a keletkezett hegedés bizonyos idő múlva igen nehezen, vagy mint az említett esetben, épen nem ismerhető föl (Braun). A bemeneti nyílás folytatását képező csatorna a lövés távolságának meghatározására, legalább annyiban, hogy az közvetetlen közelségből okoztatott-e, szintén fölhasználható, mivel ez utóbbiaknál a csatorna létrehozásában a löveten kívül az explosio gázok feszítő hatása is részt vesz, a mely, mint a fentiekből tudjuk, csak az igen közelről ejtett lövéseknél szerepel, továbbá mivel a puskaporláng kormozó hatása, valamint az el nem égett puskaporszemcsék által való szennyezés a bemeneti nyíláson és különösen annak kezdetén észlelhetők. Valamely természetes testüregbe pl. a szájba irányzott lövésnél az explosio gázok feszítő hatása magában véve, lövet nélkül is képes roncsolásokat létrehozni, melyek súlyossága az alkalmazott puskapor mennyiségétől függ, sőt csupán puskaportöltés is okozott már behatoló és némely esetben halálosan végződő sérüléseket. Ebből magyarázhatók azok a kolosszális sérülések közvetetlen lövéseknél pisztolylyal vagy hosszúcsövű fegyverrel, melyek a fejet érve, annak teljes szétvetésére, a mellkason pedig a szív és tüdők szétroncsolására vezethetnek, midőn tehát a sérült szervekben tulajdonképeni csatornáról nem szólhatunk.*) *) Hofmann vízlövésekre vonatkozó kísérleteiből kitűnt, bogy a közönség által a vízlövéseknek tulajdonított, a közönséges projektilekét túlhaladó romboló hatása túlzott, a mennyiben ez utóbbi, mivel közelről ejtett lövésekről van szó, legnagyobbrészt az explosio gázai által okoztatik; továbbá, hogy a vízlövés diagnosisát adott esetben legfeljebb a korommal