Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
II. Fejezet. Terhesség és szülés
159 Kaucsukhólyag levezetése a petéburkok és a méh fala közé és folyadéhhefecshendés (Tarnier-féle eljárás). Az elvetélés 4—76 óra között ingadozott; átlagosan 42 óráig tartott (Zweifel). Vízbefecskendés a petéburkok és a méh fala közé (Cohen-féle •eljárás). A legrövidebb lefolyású elvetélés 4x/2 óra alatt (Sabarth), a leghosszabb 192 óra alatt (Riedel) ment végbe; 112 esetben az elvetélés átlagos ideje 32112 óra volt. Ad. 2. A nyakcsatorna kitágítása sajtolt szivacs, laminaria és tupelo segítségével. Az elvetélés Harting 48 esetében 111 /2 órától 11 napig tartott, Godson 20 esetében 24—96 óra, és Winckel 23 esetében 1—7 nap között (átlagos idő = 4 nap) ingadozott. Ad 3. A méh irrigatiója meleg vízzel 3—4 órai időközökben (Kiwiscb-féle eljárás). 50 eset közűi 17 esetben nem vezetett eredményre; 24 eset közűi az elvetélés ideje 6—504 óra (21 nap!) között ingadozott. A hüvely tamponálása vattagomolyokkal, langyos vízzel megtöltött állati vagy kaucsukhólyaggal. Yattatamponok alkalmazása mellett 22 eset közűi 9 esetben nem jött létre elvetélés; a többi 13 esetben az elvetélés megindulása 6 óra és 17 nap között ingadozott (Schöller). Braun az általa ajánlott kaucsukhólyagot (col- peurynter) 5 esetben alkalmazta; a legrövidebb lefolyású kora- szülés 5 óra, a leghosszabb 94 óra alatt ment végbe. Az állandó és bevezetési villamosság alkalmazásának (Schreiber, Hennig) gyakorlati jelentősége nem áll arányban annak tudományos fontosságával, tekintve bizonytalan hatását és alkalmazásának komplikáltságát, jóllehet egyesek (Bayer) az állandó áramot oly módon alkalmazva, hogy a hatodot a hasfalra vagy kereszttájra helyezik, az anodot pedig a nyakcsatornába vezetik, a legtöbb esetben teljesen megbízható és veszélytelen eljárásnak tartják. Hatvan Daniel-féle elem erősségű villamos áram villamos fürdőben 10 percznyi ideig, a kereszttájtól a hüvelybemenethez vezetve, másnap elvetélést vont maga után (Rosenstirn). Egy 36 éves, első ízben terhes nőnél a terhesség 4-ik hónapjában öt ízben alkalmazott galvanisatio által művi elvetélést sikerült előidézni (Bayer). Ezen kívül koraszülést észleltek az állandó áram alkalmazása után másfél óra múlva (Höninger és Jacobi) két esetben, a 3-ik, illetőleg az 5-ik napon (Grünewaldt), a nyolczadik napon (Fleischmann). Számosabbak a negativ eredményre vonatkozó észleletek, így Bomm a villamosság semmi különös hatasat nem