Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

Felosztás

Felosztás.

A törvényszéki orvostant általános és különös részre osztjuk. Az általános rész, előrebocsátva a törvények és rendeletekben foglalt általános jellegű intézkedéseket, szól az orvosi szakértők felhasználásáról, azok jogairól és kötelességeiről, valamint a szakértői eljárásnál szem előtt tartandó általános szempontokról és formai kellékekről. A különös rész a gyakorlatban fölmerülő egyes kérdéseket, az azok megoldását czólzó vizsgálatokat és ezek végrehajtását szabályozó speciális intézkedéseket tárgyalja.

Általános rész.

Osztrák büntető perrendtartás.

77. §. Ha valamely büntethető cselekvény valamely helyen vagy személyen nyomokat hagyott maga ntán, azok két bírósági tanú (67. §.) meghívása mellett, bírói szemle által kitudandók, s gondoskodni kell arról, hogy az ilyes nyomok, ezen kitudásig, a mennyiben az nagyobb kár nélkül eszközölhető, változatlan állapotban tartassanak meg. A szemlére a vádlott is meghivathatik, ha ebből a megszemlélendő tárgyak elismerése, vagy a vádlott által nyújtandó más fölvilágosítások végett a vizsgálatra nézve valamely siker várható.

78. §. Ha valamely megvizsgálandó tárgy kinyomozása különös ismereteket vagy ügyességet tesz föl, a tény kinyomozásához dologértők, és pedig rendszerint ketten hivandók meg. Ha a késedelem veszélylyel jár, vagy ha csekélyebb fontosságú kérdés forog fönn, egy dologértő meghívása is elegendő.

79. §. A dologértők választása a vizsgálóbírót illeti. Ha ilyenek a bíróságnál állandóan alkalmazvák, a vizsgálóbíró másokat csak akkor hívjon meg, ha a késedelem veszélylyel jár, vagy ha amazok különös viszonyok által gátolvák, avagy ha azon egyes esetben aggályosaknak látszanak. Ha valamely dologértő a hozzá intézett idézésnek nem engedelmeskedik, vagy ha a véleményadást megtagadja, a 118. és 230. §§-ban kimondott pénzbüntetések alá esik.

BELKY : TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTAN. 1