Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Végszó

a?

íékony tudománynak, ’s magasztalom azt, — ismerem az annak alapos ismeretére vezető igen terhes és nehéz utat; — ’s midőn azt megmutatni igyekszem, hogy a’ nemorvost különösen a’ köznépet , orvostudományi ismeretekre, bizonyos módokon oktatni lehet és szükséges, — midőn egy szűk határok közé' szorított köznépi orvostudománynak szerkeztetését a’ nemorvosra nézve czél- irányosüak lenni állítok: — nem a’ porba ránezi- gálom le erőszakosan az orvos tudományt ’s művészetet , mint azzal a’ kurúzsolók cselekesznek; nem arról akarom a’ nem orvost meggyőzni, hogy a’ köznépi orvostudományi ismeretek mellett nincs orvosra szüksége; — hanem jó és igaz utón ’s egyszerű alakba öltöztetve akarom azt fenségéből lehozni, ’s minden rendű nemorvosok körébe helyezni , a’ népet az orvostudományhoz, ezt a’ néphez igyekszem közelítői; a’ rósz szokások’ megrontására, előítéletek’ megczáfolására, az egésség’ föntartására, az orvostudomány’ és orvos’ méltósága ’s el nem kerülhetése felől való meggyőződésre vezérlő, és egyebekre oktató józan ismereteket kívánok terjeszteni. Midőn ezt tettem, úgy érzem — nem helytelen cselekedetet követtem el.

A’ miket itten e’ fontos tárgy egész létszeréről általánosan előadtam, mind azok egy kezdő orvos ecsetének gyönge vonásai; ’s igen jól tudom, hogy többeket is kellett és lehetett volna mondanom, bár némellyeket önként halgattam el. — De vajha csak ezek által is arra ébreszthetnék

/