Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)
Első szakasz. Mi a' Köznépi orvostudomány?
13 Ki orvostudományi ismereteket nem illy rendszeres úton szerez, ki némi gyakorlati szabályokat elméleti ismeretek nélkül bir, annak ismereti nem egyebek tökélletlen, fölüleges, tudománytalan, csonka ismereteknél , az nem más mint kontár. *) Már pedig az orvostudomány alapos ismeretére megkívántaié elő készületekkel nem biró, ’s az egésznek rendben ’s öszveköttetésben tanulásával nem foglalatoskodható nem orvos közönség, éppen illy tö- kélletlen orvosi ismeretekre tenne szert, ha azt akarnék , hogy a’ rendszeres orvostudomány és művészet, számukra köznépileges alakban adassák elő. Következőleg, minthogy köznépi — 's egyszer’smind tudományos rendszerű — orvostudományt képzelni bajosan lehet: azt egész kiter- désében, mint tudományos ’s művészeti rendszeres egészet, nemorvosoknak, és igyköznépileg — ha csak tudományos rendszertelen tudomány nem alkottatnék — előadni lehetetlen. Midőn tehát, a’ fölebb előterjesztett önmileges szempontbóli általános nézet szerint, igaz ugyan, hogy az orvostudomány leginkább lehet tárgya köz*) Wer sich selbstthätig und mitschaifend der Wissenschaft bemächtigt , dem kann auch die Weihe der Kunst nicht fehlen , wer aber anders verfährt, kann zwar etwas gelernt haben , doch wird er sich nie zum wahren Wissen und Können erheben , und so bleibt er ewig ein Stumper. Lásd: Mend e die Medizin in ihrem Verhältnisse zur Schule, zu den Kranken und zum Staat. Greifswald 1820. 4 lap.
