Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Bévezetés

5

desen fölirá a’ templomban, a’ mi által egéssége helyre állott ’ *) ’s ezen gyógytanuságokat, a* nyilvánosságtól ’s közzé léttől, papjaik gondosan mególtalmazák ama’ máig is homályban lévő szent ákoinbákomok (figurae hieroglyphicae) által, ’s az e’féle hasznos jegyzeteket viselő néma kődarabokat minden szem elől elrejtve tartogaták szent házukban , és a’ titokba csak pap, vagy papi rendből lévő, lehetett beavatva , ehezképest gyógyász- kodni is kizárólag csupán a’ papi rendből lévők joga volt 1 4). Mózes az egyiptomi papok neveltje lévén, minden titkokba ’s igy az orvostudományba is be vala avatva, mellynek gyakorlását ő is üszvekötötte ugyan a’ papi hivatallal, hanem az élet’ és egésség’ föntartását tárgyazó józan rend- szabatokat, a’ természetre, mellynek valóban ^ismerője ’s tudósa volt, bölcsen ügyelve, egy jobb szellemű törvénnyé alakítva irá eleibe az izráel népének, ’s ennek mindenek felett szoros megtartását keményen parancsoló, a’ betegeket még a’ legcsekélyebb esetekben is mindenkor a’ paphoz utasítván 15). Hasonló állapotban volt az orvostudomány eleinte minden egyéb nemzeteknél is, ’s nem lévén hivatal szeréuti rendes orvosok, vagy a’ tudatlan köznép ; vagy a’ titkoskodó papok ’s képzelgő philosophusok,'vagy mindenik fél gya,3) Plinius Histor. L. XXIX. C. 1. ,4) Diodorus Sicul. Bibliotheca Histor. Hecker az idézett helyen. ,s) 3 Mos. 12, 13, 11, 15 '* a’ t