Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Bévezetés

3

mind minden tudomány’ és művészet’ gyermeki korát képezik, mind azok gyakorolgatták az orvoskodást , valakik vagy ön magoknál, vagy egy ’s más betegnél valamit használni tapasztaltak s); rnind- azáltal némellyek 'ügyesség, tapasztalat, és az ismeretes gyógyszereknek szerencsés alkalmazása által kitűnvén , közbizodalmát nyertek mások felett, ’s igy kerekedtek az orvosok s). A’ Ba- byloniaknáíV mint Herodotus írja, törvény volt minden beteget kitenni a’ köz piaczra, hogy kiki körűié megjelenvén, valamit gyógyulása iránt javasolna , ’s nem vala szabad a’ beteg mellett szó nélkül elmenni 7)5 hasonló szokás volt az Assy- riaiaknái ’s más napkeleti nemzeteknél is 8). Min■) J. P. F r a n k. az idéz. h. ®)Blumenbach. ugyan ott. 7) Herodotus Histor. Libri IX ed. P. Wes- selingius Amstel. 1736. föl. gr. et lat. L. I. e. 197. p. 94. „alteram item sapienter constitutam habent legem (scii. Babylonii.) qua aegrotos efferunt in forum: neque enim medicis utuntur; ut eum adeuntes de langvore consulant, si quis et ipse eundem habuit morbum, aut alium vidit correptum. Haec illi qui illuc adeunt consulunt, hortanturque ad ea , quae ipse faciendo effugerit similem morbum, aut alium noverit effugisse. Nec fas est cuiquam aegrotantem praeterire silentio, nec antequam exploraverit, quonam ille morbo laboret.“ — C. F. Hundartmark de aegrot. apud veteres in vias publicas et templa expositione ed. 2. Lips. 1749. — *) Strabo Geogr. L. XVI. p. 1082. „neminem tam improbum fore, qui sciens non impertiretur.“

1 *