Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

E

Epiploomphalocele, es, n., (epiploon; o/xqiaXog, od, h., köldök) köldök-csep- lez-sérv. Epiploon, i, k., (ininXoog v. oor, h., vagy lc., cseplesz) cseplez. Epiploscheocele, es, n., (epi­ploon ; óa/eor, borék; xí\Xr\) borék-cseplez-sérv. Episcleralgewebe, s, le., (iní, fölött ; axX-rjQÓg, (t, óv, kemény) tülkhártya-fe- letti szövet. Episcleritis, idis, n., (iní-, GxXrjQog) csomós inhár- tyagyuladás. Episiorhaphia, ae, n., (iní- axxov, női külső nemző­részek ; fjet tik/), varrók) . szeméremrés-varrat. Episiotomia, ae, n., (Iníosxov, külső szeméremrészek ; louáu) vagy xíavm, met­szem) szeméremrés-be- metszés. Epispadia, ae, n.,(iní; oná- go>, keresztülszúrom) fe- lülvizelés ; a húgycső nyí­lása a mony háti felü­letén van. Epispadiasis, is, eos, n. L. epispadia. Epispermium, ii, k., (ini; anio/aa, aio:, k., mag) magburok. Epistasis, is, s. eos,n., (lapi­et x »//«/valamifelé mozgok, gyűjtök) 1. bőnye a vi­zelet felületén ; 2. vala­min állani, állás valami­nek felületén. L. insidens. Epistaxis, is, n., (iniaxú'Qoi, csepegek) orrvérzés. Epistropheus, i, h., (Inungo- (prj, Tjg, fordúlás; hxt- (jrjúqpco) forgolya, máso­dik nyakcsigolya. Epithelialfleck, es, h., an der Hornhaut, felhámfolt a szaruhártyán. — krebs, es, h., hámrák. — narbe, n., felhámheg. —zelle, n., felhámsejt. Epithelioma, atis, k. L. can­croid. Epitelium, ii, k., (ini; tslog, eog, k., határ). L. epi­thelium. Epithelium, ii, k., {Inh, dh]X>i, rjg, 11., emlőbimbó; xí- Xog, sog, határ) felhám. Epiplooniphalocele. Epithelknospen, s, h., hám­bimbó. Epithema, atis, lc., (ini; xi- \hj[u, helyezem) boroga­tás. Epizootia, ae, n., L. epizotie. Epizootie, n., (ini; toiov, ou, k., állat) állatjárvány. Epoophoron, (ini; wov, k., tojás,pete; qpépw,létreho­zom) mellék-petefészek. Epulis, idis, n., (ini ; ovXa, xa, foghús) fogmeder- húsdag. Equator. L. aequator. Equina lóhimlő nyirokja. Equinoctialis. L. aequinoc­tialis. Equinoctium. L. aequinoc­tium. Equisetaceae, zsurlófélék. Equivalenz, n., (aequivaleo, ere) egyenérték. Erblichkeit, n., örökölhető­ség ; — erbliche Krankheit, örökölhető betegség. Erblichkeitsanlage, n., ve­leszületett, örökölt haj­lam, hajlandóság, testal­kat. Erdabtritt, es, h. L. Abtritt. Erdbeere, n. L. fragum. Erdbeerkraut, n. L. fragaria. Erdcloset, es, k. L. Closet. Erde, n. L. Boden. Erdrosseln, s, k., megfojtás, fojtás kötelékkel. Erdsturz, es, h., gutaütés- szerű lépfene, vérhályog. Erectilis, e, meredő-képes- ségű. Erectio, onis, n., merevedés. — penis, mony-merevedés. Erector, oris, h., (erigo, ere) felállító, meresztő (izom). Eremacausis, is, n., (íqii/xú- 'Qoi, csendes vagyok, nyug­szom ; xaveng, égés) lassú elégés vagy élenyülés. Eremus, a, um, (i'gij/xog, ma­gány) elhagyott, magá­nyos. Erethicalis, is, e, (Igt&í'Cci, boszantok, ingerlek) in­gerlő, izgató. Erethismus, i, h., (igéd-oi, iz­gatok, ingerlek ; ismus, rag) izgatottság, ingerelt- ség. Ereugmos s. ereugmus. L. ereuxis. Ereuxis, is, eos, n., (igtúyu), felböfögök) felböfögés. Epithelknospen. Erfrierung, n., fagyás, meg- fagyás. Ergasterium, U, le., (Igyáto- [xea, dolgozok) dolgozda, dolgozó-intézet. Ergotin , s, le., anyarozs (secale cornutum) ható anyaga. Ergotismus, i, h., anyarozs­mérgezés. Erhaltungslinie, n.L. Schutz­linie. Ericinol, s,k., (C10HJeO) szín­telen olaj, erikafélékhez tartozó növények illó ola­jában. Ericolin, s, k., (C34H56 02I) barnás keserű por, erika- félék családjához tartozó növényekben. Erigeron canadense és — heterophyllum, fészkesek családjához tartozó nö­vények, illó olajat, az erigenolt tartalmazzák. Erigeronöl, s, lc., erigeron- olaj, erigeron canadense (fám. synanthereae) nö­vény illó olaja. Erinnerungsbild, es, lc., em­lékkép, az érzéki benyo­másoknak az agykéreg­ben rögzített, emlékezés útján felidézhető képe. —täuschung, n., téves emlé­kezés. Erkrankungsziffer, n. L. Mor- bilität. Ermüdung, n., kifáradás. Ernährung, n., táplálás, táp­lálkozás ; — künstliche Ernährung, művi, mes­terséges táplálkozás. Ernährungsapparat, es, h., (Ernährung; Apparat).L. Nutritionsapparat. — loch, es, k., Ernährungs­kanal, s, h., tápláló lik v. táplik, — der Knochen, tápláló csatorna vagy tápcsatorna. —Störung, n. L. Nutritions­störung. Erosio, onis, n., kirágódás, kievődés. Erotomania, ae, n., (égőig, oixog, h., szerelem ; flavia, ug, düh). L aidoiomania. Erregbarkeit,?)., ingerlékeny­ség. Erregung, n., izgalom. Erregungswelle, n., ingerü­lethullám. Erregiingswelle. 95

Next

/
Thumbnails
Contents