Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

E

Dyspepton, s, k., Meissner szerint a fehérnyék megemésztése után visszamaradó rész.

Dysphagia, ae, n., (dug, elvá- laszthatlan előrag, mely tagadó értelmű ; cpnyeiv, enni) nyelő-nehézség.

Dysphasia, ae, n., (dug, előrag a tagadás kifejezésére; (p-tj/il, szólok, mondok) kifej ezésbeli beszédzavar.

Dysphrasia. ae, n., {8Í)Z, előrag a tagadás kifejezésére ; cpoá'^o, kimondok) beszédbeli hiányos gon- dolatfüzés, beszédben kifejeződő gondolatzavar.

Dyspnoea, ae, n., {dúanroog, nehezen légző) nehéz-légzés.

Dysspermasia, ae, n., {dug-, onéofia, mog, mag, ondó) nehezített és fájdalmas ondókilövelés.

Dysspermatismus, i, h. L.

dispermasia.

Dysteria agitans. L. tremor.

Dystrophie, n., {dug, nehézkességet, zavarosságot jelentő szócska ; Tooqpfw, táplálok). L. paratrophie.

Dysuria, ae, n., {dug ; ouqéoj, vizelek) nehéz-vizelés.

Dyspepton.

£

\

Ebrietas, tis, n., részegség.

Ebriositas, tatis, n., iszákosig.

Ebullitio, onis, n., (ebullio, ire) forrás.

Eburneatio, onis, n., (ebur, elefáncsont) kóros csonttömörülés.

Ecbalin, s, k., ecbalium officináié s. momordica ela- terium (fam. cucurbita- ceae) növénytől származó sárgás, lágy gyánta.

Ecbalium officinale. L. momordica elaterium.

Ecblepharon, i, k., (Ix ; fi)J- cpmoor, oi k) mesterséges szemhéj.

Ecbolicus, a, um, {IxßaUoi, kikergetem) elvetéltető.

— Remedia ecbolica, a

méh tartalmának kiürítését okozó gyógyszerek, elvetéltető gyógyszerek.

Ecbolin, s, k., secale coi'nu- tum, anyarozsból előállított állítólagos alkaloid.

Eccanthis, is, n., dag a szemzugban.

Eccentricus, a, um, (ex; centrum) központ-kívüli.

Ecchondrosis, is, eos, n., {Ix, ból, bői; xóvdqog, mag, szemcse, porc) porctúl- tengés, porctúlképződés.

Ecchymoma, atos, k., {ex/e'oi, kiöntök). L. ecchymosis.

— voluntarium, szembelseje- beli vérzés, vérszem (belső okból).

Ecchymosis, is, eos, n., (Ix/fo>, kiöntöm) véraláfutás, vér- ömleny, vérömölvény.

Eccope, es, n., {luxom], ijg, n., kimetszés ; exxomco, kimetszem) függélyes ko- ponyacsont-seb, metszőeszközzel előidézve.

Eccoproticus, a, um, (ix; xdnqog, ov, h., bélsár) bélsarat kiürítő, hashajtó.

Eccrinologia, ae, n., (Ixxpírco, elválasztom ; lóyog, ou, h., tan) az elválasztásokról szóló tan.

Eccyesis, is, eos, n., (Ix xurj- aig, smg, n., terhesség,- fogamzás) méhenkivüli terhesség.

Echinatus, a, um, {eX'n’og, ou, h., sün) tüskés.

Echinococcus, i, h-, {Ixivog, tüskés féreg; xoxxog,mag, bogyó) burkony, rivóka.

— altricipariens,befelé-nemző burkony.

— granulosus, szemcsés burkony.

— hominis, az ember bur- konya.

— hydatidosus, hydatidos burkony.

— multilocularis, soktömlős v.soküregű burkony.

— scolicipariens, kifelé-nem- ző burkony.

Echinodermatus, a, um, {exivog ; deofia, arog, k., bőr) tüskésbőrű.

Echinorrhynchus, i, h., {sxi- rog, tüskés féreg ; qvy/og, sog, k., orr, orrmány) tüskésfejű férgek (acantho- cepliali) közé tartozó állat.

Ecbolin.

&7

Echites scholaris, apocynum- félékhez tartozó fa, mely a ditakérget szolgáltatja. Echium vulgare, terjőke ki- gyószisz (aspeiúfoliae), belőle a curarahoz hasonló hatású kivonat készíthető.

Echosprechen, s, k., hallott szavak önkénytelen ismétlése, utánbeszélés.

Eclampsia, ae, n., {ex, ki, tova ; ),áfiijiofiae, ioniai jövő Aa/r^áro-tól) ránga- tódzó roham.

Eclecticus, a, um, {exléym, válogatok, kiválasztok ; txng, rag) eklektikus, válogató, kiválogató.

Eclegma s. ecleigma, atis, k., {íxleíxw, lenyalok) nyalat. L. electuarium.

Eclipsis, is, n., {exlenjug) nap- vagy holdfogyatkozás.

Eclipticus, a, um, {Ixknitu- xog) nap fogyatkozásához vagy útjához tartozó, ekliptikus. — Ecliptica linea,nap útja.

EclysiS, is, eos, n., {exlíno, felolvadok)elájulás, alélt- ság.

Ecrasement, n., leszorítás, lezúzás, lefűzés.

Ecraseur, h., kacsszorító.

Ecstase, n. L. ecstasis.

Ecstasis, v. exstasis, is, eos, n., (Ix; arádig, sorg, n., fellázadás, nyugtalanság) lelki elragadtatás.

Ectasia, ae, n., {exrotoig, £wc, n., tágulat; Ixrf íróból) tágulat.

— corneae, szaruhártya-tá- gulat.

Ecthyma, atis, k., {ex&úu), kitörök) genybúb, genyes tüszők fejlődése a bőrön.

Ectoderma, atis, k., (Ixrég, kívül; déo/aa, arog, k., bőr) külső vagy felső csír- levél (v. csíralevél).

Ectogen,(Ixróc; yevvára,nem- zek) künntámadó, emberen v. szervezeten kívül támadó (betegség).

Ectogene Krankheit, n., betegség, melynek oka az ember testén kívül támad s fejlődik.

Ectogene Krankheit.