Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
D
Didymus, a, um, (SíSvfiog,?/, or v. o-', or, kettős) kettős, iker. Didynamia, (dig, kétszer; Súmfug, főig, tog, n., erő, tehetség) két főbb lií- mesek (Linné). Dies, ei, n., nap. Diensttauglichkeit, n., szolgálatképesség. Differentia, ae, n., (dis ; fero) különbség, különbözet. Differentiatis, e, különbözeti, különbségi. Differenzirung, n., (histologische), szövetbeli kiválás, elkülönítés. Differenzton, es, k., különbségi hang. Difformitas, tis, n., alaktalanság. D i ff radio, onis, n., fényeltérítés. Diffusibilis, e, (diffundo) át- ömölliető, ömölhető. Diffusio, onis, n., (diffundo) ömlés, átömlés. Diffusus, a, um, (diffundo) szétterjedt, elterjedt, szét- ömlött. — Difrangulinsäure, n., (C28H,8 09 -|- Ií20) difrangulin- sav, a frangulinból. Digastricus, a, um, (Síg-, ya- Oirjo, ifóg, n., has) két- liasú. Digerentia remedia, emésztést előmozdító gyógyszerek. Digestio, onis, n., (digero) emésztés; növényi gyógy - anyagoknak forró vagy meleg vízbeni áztatása, az úgynevezett pállítás. Digitalacrin, s, (C25H230g és C25H2:!07) d és fi digita- lakrin, digitalis purpurea L., (scrofularineae) növénytől származó gyán- tás anjag. Digitaleinum, i, le., digitalis purpurea egyik ható glyeosidja. Digitalinsäure, n., digitalin sav, a digitalinból. Digitalinum, i, k., (C6H802) digitalis purpurea egyik ható anyaga, közönbös glyeosid, Nativelle digi- talinja. Digitaliresin, s, le., a digita- linnak bomlásterménye, keletkezik, ha annak borDidymus. szeszes oldatát sósavval főzzük. Digitalis, e, (digitus) újjhoz tartozó. Digitalis purpurea, pirosgyü- szünke. Digitalose. L. digitoxin. Digitalosmin, s, k., digitalis purpurea L., (serophu- larineae) növény szagos anyaga. Digitalsäure, n., digitalsav, digitális purp. L., (sero- phularineae) növénytől. Digitationes cornu ammonis, újjszerű kiemelkedések az ammonszarvon. Digitatus, a, um, újjas. Digitiformis, e, újjalakú, Digitin, s, k., digitális pur- pureában foglalt közönbös anyag. Digitoleinsäure, n.,digitolein- sav, digitalis purpurea L., (scrophularineae) növénytől. Dig ito ne in, s, le., digitoninból hasonló módon képződik, mint a digitoresin. Digitonin, s, le., (C.uHB20I7) digitalis purpurea egyik hatóanyaga; alaktalan glyeosid. Digitoresin, s, le., digitoninból annak híg savakkali melegítésénél válik ki. Digitoxin, s, le., (C2i08207) digitalis purpurea egyik je- geces hatóanyaga. Digitoxiresin, s, le., digitoxin bomlásterménye, létrejön, ha annak borszeszes oldatát híg sósavval főzzük. Digitus, i, h., újj. Digynia,(<5íg -, ywrt,yuvaixóg, n., nő, feleség) kétanyá- sok (Linné). Dihydromonometallphosphat, es, le., kétharmad-phos- phorsavas fém. P04H2M1. Dikafett, es, k., dikazsír, man- gifera gabonensis Aubr. Lee. (cassuvieae) növénytől. Dilapsus, a, um, elmállott. Dilatatio, onis, n., (dilato, are) tágítás. Dilatation, n., allmälige, lassú tágítás. — forcirte, erőszakos tágítás. Digitalis. 83 Dilatation permanente, állandó tágítás. — temporäre, időszaki tágítás. Dilatator, oris, h., tágító. — iridis, (musculus) látatá- gító izom. — oesophagei,bársingtágító. — pupillae, látatágító. — urethrae, húgycsőtágító. Dilitursäure, n., dilitursav. C4H305N3. Dillöl, s, le., diliolaj,anethum graveolens L., (umbelli- ferae) növénytől. Diluens, ntis, (diluo) hígító. Dilutus, n, um, hígított. Diluvialis, e, (diluvium, ii, k., vízözön) özönvízhez tartozó, özönvíz idejéből való. Dimetria, ae, n., (Síg-, /.írjtya, otg, n„ méh) kettősméliűség. Dimorphismus, i, h., (Síg; /J-ooqrj, ijg, n., alak) két- alakúság. Dinica, helyesebben antidini- ca remedia, (Sívrj, qg, n., örvény, szédülés) szédüléselleni szerek. Dinophobia, ae, n., (Sírt]; qo- fjíco, félek) szédülés) aggály, aggodalom. Diodoncephalus, i, h., (Síg ; oSovg, ovxog, h., fog ; xs- qa\rj, -ijg, n., fej) kétszeres fogsorú torz. Dioecia, (Síg-, oíxía, ag, n., ház, lak) kétlaki (Linné). Dioptria, ae, n., (Siomiio, ijQog, kémlelő) dioptria. Dioptrica, ae, n., (SfoatijQ, rjooz, kémlelő) sugártö- réstan. Diorsellinsäure,w.,(CiCHi407) diorsellinsav, (lecanorsav, orsellsav) roccella tincto- ria Ach. (lichenes) növénytől. Diosma crenata s. barosma crenata, Jómnényfokon előjövő növény, melynek levelei (folia buchu) használtatnak. Diosmin, S, le., diosma crenata L., (diosmeae) növénytől származó keserű anyag. Diosmin. fi*