Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

C

Congelativus.

Conicus.

Consistentia.

Congelativus, a, um. L. adglutinans.

Congelatus, a, um, megfagyott.

Congener, eris, (cob, együtt.; genus, nem) rokon, ösz- szevágó, hasonló.

Congenitus, a, um, (con, együtt; geno, nemzek) veleszületett, világraho- zott.

Congestio, onis, n., (congero, összehalmozok, egyesítek) tolulás, felhalmozódás, összehalmozódás.

Congiarius, a, um, (1. congius) gallonhoz tartozó, gallont tartalmazó.

Congius, ii, (congio, öregbítek) gallon (8 pint = 4560 gramm víz).

Conglobatus, a, um, (conglobo, összegömbölyítek) összegömbölyített.

Conglomeratus, a, um, (conglomero, összehalmozok, felhalmozok) összehalmozott, felhalmozott.

Conglutin, s, k., keserű man- dolában és egyéb növényekben előforduló sárgás-fehér por.

Conglutinans, antis, (conglutino, összeenyvezek). L. adglutinans.

Conglutinatio orificii ext., a

külső méhszáj összetapadása.

Congregatus, a, um, (congredior, találkozom) ösz- szetett, összehalmozott. — Congregatae glandulae. L. aggregatus.

Congressus, US, h., (congredior, találkozom) találkozás, összejövetel, értekezlet.

Congruentia retinarum, recegek egybevágása.

Conhydrin s, k., (C8HnNO) conhydrin, büdös bürök conium maculatum L., (umbelliferae) növényből származó alkaloid.

Coni (conus, i, h) retinae, receg-csapok.

— vasculosi, ondócsöves kúpok.

Conicina, ae, n., (conium, bürök) konicin.

Conicinum, i, k. L. conicina,

Conicus, a, um, (conus, kúp ; icus, rag) kúpalakú, kúpidomú, kúpszerű.

Conidium, ii, k., (xdirog, ou, h., kúp, toboz ; ídiov, kicsinyítő) csírsejt , mely fonálszerű szárakról fűződik le.

Coniferin, s, k., (C24H32 0 ,2) abies pectinata és excelsa fáktól származó közön- bös anyag.

Coniferus, a, um, (conus, kúp, toboz ; fero, hozok, termek) toboztérmő. — Coniferae plantae, toboztermő növények.

Coniformis, is, e, (conus, kúp ; forma, alak) kúpalakú, kúpidomú.

Coniina, ae, n. L. coniinum.

Coniinum, i, k., bürökal, ko- niin.

Conium, ii, k., bürök.

— maculatum, foltos bürök.

Conjugata, ae, n., (linea),

medence-átmérő.

— diagonalis, vizsgálati medence-átmérő.

— externa, külső medenceátmérő.

— vera, egyenes medenceátmérő.

Conjugatio, onis, n., kapcsolódás.

Conjunctiva, ae, n., (conjungo, ere, összekötök) köt- hártya, kötőhártya.

— bulbi, teke köthártyája.

— palpebrarum , szemhéji köthártya.

Conjunctivitis, idis, n., (conjunctiva ; itis, képző) köthártyalob.

— blennorrhoica, takáros köthártyalob.

— catarrhalis, hurutos köthártyalob.

— diphtheritica, roncsoló köthártyalob.

—- follicularis, tüszős köthártyalob.

—■ granulosa, szemcsés köthártyalob.

— herpetica, sömörös köthártyalob.

— membranacea, hártyás köthártyalob.

— trachomatosa, rögös köthártyalob.

Conjunctus, a, um. (conjungo, összekötök) összekötött, egyesített, egybefoglalt.

Connatus,a, um, (cum, együtt; nascor, szülétek) világra- hozott, veleszületett, ösz- szenőtt.

Connectivum, i, k., (connecto, ere, összekapcsolom) hímszálak fején a két fél közt levő ereszték.

Connivens, entis, (conniveo, zárok, összezáródok, ösz- szeérek, összehajlok) záró, összezáródó, összeérő, összehajtó , egymás fölé hajtó, egymáshoz illeszkedő. — Conniventes valvulae , összeérő billentyűk.

Connutritus, a, urn, (con, együtt; nutrior, táplálok) világrahozott, daj- kaságból származó. — Morbus connutritus, világrahozott vagy dajka- ságban kapott betegség.

Conoides, (xwvos •, eIőo:). L.

. conicum.

Conophthalmus, i, h. L. staphyloma.

Conquassatio, onis, n., (conquasso, összezúzok) ösz- szezúzás, összezúzatás.

Conscientia, ae, n., (.conscio, öntudatom van, öntudattal bírok) öntudat, eszmélet, lelkiösmeret.

Consensus, US, h., együttérzés, rokonszenv.

Conserva, ae, n., (conservo, megtartok, megőrizek) cukros növénykészítmény, cukorból és friss növényrészekből előállított készítmény, kon- zerva.

Conservatrix, icis, n., (conservo, megtartok) meg- tartó, fenntartó.

— vis, fenntartó erő.

Conserven, n., eltett, berakott tápszerek.

Conserviren, j, k., eltevés, berakás.

— des Fleisches, hús-berakás, eltevés.

Conservirung, n. L. Conserviren.

Consistens, entis, (consisto, valamiből állok) álló (valamiből), összeálló.

Consistentia, ae,n., (consisto, valamiből állok) összeállás.

69