Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

C

Charta. Chemicus.

Charta, ae, n., papír.

— caiabarica, kalabáros papír.

— cerata, viaszos papír.

— epispastica, hólyaghúzó papír.

— explorativa, kémlő papír.

— sinapis, mustárpapir.

Chasm US, i, h., (/aofiáouou,

ásítok) ásítási görcs.

Chauffage, n., fűtés.

Cheilopiastica, ae,n., (chilo- plastica) (/ellő;, so;, v. oug, k., ajak ; nldoam v. TiláiTO), formálok, képezek) ajkképzés.

Cheiloschisis, eos, n., (/ellő; ; o/íao;, eo>g, n., [o/i- £«] hézag, repedés) nyúl- ajk. ,

Chelae, arum, n., rákok és skorpiók ollói.

Chelerythrin, s,k., (sanguina- rin) sanguinaria canadensis L., növényben felfedezett s leginkább a chelidonium majus L., (pa- paveraceae) növénytől származó alkaloid. (C19 H17NO4).

Chelidonicus, a, um, (chelidonium ; icus, utórag) chelidonsavas.

Chelidonin, s, le., (CiaH^N-jOa -f- H20) chelidonium majus L., (papaveraceae) növény alkaloidja.

Chelidoninsäure, n., (Ci4Hu 013) chelidoninsav, chelidonium majus L., (papaveraceae) növénjűől.

Chelidonium, ii, k., (Zehdúr,

fecske) fecskefű.

Chelidonsäure, n., (C7H4Oc) chelidonsav, chelidonium majus L., (papaveraceae) növénytől. L. ac. chelidonicum.

Chelidoxanthin, s, k., chelidonium majus L., (papaveraceae) növény sárga festő anyaga.

Cheloid, es, k., (/élve, teknősbéka teknője; oma, képzőrag) bőrrost-dag, hegdaganat.

Chelonia, orum, (/elúvri} rjg,

n., teknősbéka) teknősök.

Chemia, ae, n., (/vöt, kiöntök, olvasztok) veg37tan.

Chemicus, i, h., (chemia) vegyész.

Chemicus, a, um, (chemia) vegytani.

Chemismus, i, h., (chemia) vegyészet.

Chemosis, is, eos, n., (/H/uolr, äro;, h., esőszakadás, förgeteg , veszedelem, veszély, mennyiben mindig veszélyes a köthár- tyavizenyő) köthártya- vizenyő.

Chenocholsäure, n., cheno- cliolsav. C27H4404.

Chenopodiaceae, (/rjV,/rivóg, lúd; nódiov, lábacska) libatoppfélék.

Chenopodin, s,fc.,(C6H13N04) chenopodium album L., (chenopodieae) növény alkaloidja.

Chenopodium ambrosioides,

mirha libatopp. Chenotaurocholsäure, n.,che- notaurocholsav. C>oH49 N06S.

Chiasma, atis, k., nerv. opticorum, (/lá'Cü), / alakot készítek) látidegek kereszteződése.

Chiaster, i, h., (/ufo), keresztalakot készítek) kereszteződő pólyamenet.

Chicaroth, es, k., (CSH803) chica-vörös, bignonia chi- ca Humb. (bignoniaceae) növénytől származó veres festeny.

Chilissoschisoraphia, ae, n.,

(chili — xrjlfi, sérv ; a/í- ovg, repedés; qámio, összevarrom) Signorini- féle behüvelyezési műtét (lágyéksérveknél).

Chimaphila umbellata, er- nyős körtike, nálunk is előjövő, de főleg Eszak- amerikában a görvély ellen használt növény.

Chimaphilin, s, le., chimaphila s. pyrola umbellata (ericeae) növénytől származó közönbös anyag.

Chimia, ae, h. L. chymia.

China, ae,n.; 1. China, Sina; 2. cinchonafa kérge.

— Calisaya, calisayai china- kéreg.

— flava, sárga chinakéreg.

— fusca, barna chinakéreg.

— grisea,szürke chinakéreg.

China occidentalis, nyugati v. keletindiai China-gyökér, smilax pseudochina és sm. indica spinosa gyökere.

— officinalis. L. eh. fusca.

— orientalis, keleti china- gyökér, smilax china gyökere.

— regia Calisaya, calisayai chinakéreg.

— rubra, veres chinakéreg.

— spuria nodosa. L. ch. occidentalis.

— supposita, hamis china- gyökér, senechio pseudochina gyökere.

Chinae ccrrtex, cliina-kéreg.

— radix nodosae,china-gyökér, göcsös china-gyökér.

Chinagerbsäure, n., (Ci4H16 09 -f- 2H20) chinacser- sav, a chinakérgekből.

Chinaroth, es, le., (C2sH220i4) chinaveres, a chinafajok kérgéből.

Chinasäure, n., (0,11,2Oü) chinasav, jó chinakérgekből.

Chinchina, ae, n., (Cliinchon, tulajdonnév) chinafa, chi- na-kérget adó fa.

Chinia, ae, n. L. chinina.

Chinicin, s, k., (C20H24O2N2) chinin sóiból nyert, vízben alig, de borszeszben jól oldható anyag.

Chinid, le., [(C,Hio05) eliina- savból származó üvegszerű anyag.

Chinidinum, i, h., (China; inum, rag) chinidin. C20 H24N202 + 2H20.

— sulfuricum, kénsavas chinidin. (/3C20H24N2O2)2H2 S04. 2HoO.

Chinina, ae, n., (China; ina, rag) chinin, chinaal. C2o H2402N2. 3H20.

Chininarseniat, L.chin. arsenicicum.

Chininum, i, k. L. chinina.

— aethylosulfuricum. L. cbin. sulfocinicum.

— arsenicicum , arsensavas chinin vagy chinaal.

— arsenicosum , arsenessa- vas chinin.

— biarsenit. L. chininum arsenicosum.

— bisulfuricum, savas kénsavas chinaal. C2nH24 02 N2.H2804 + 7HaO.

Chininum bisulf.

60