Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

B

Brachycephalus, i, h., (Íjqu- Xvg, rövid; xeqicdr;, fej) rövid fej, rövidfejű.

Brachiluvium,h\ le., karfiirdö.

Brachypterus, a, um, (,3^«- X.vmegóv, ov, le., szárny) rövidszárnyú (madarak).

Brachyurus, a, um, (ßgaXvg-, ovoá, üg, n., fark) rövid- farkú (rákok).

Bractea, ae, n., murva.

Bracteatus, a, um, murvás.

Bradylalia, ac, n., QquSú;, lassú; htltoh csevegek, beszélgetek) lassú-beszé- dűség ; akadozás egy neme, midőn az illetők lassan, egyhangúlag beszélnek.

Bradysperniatismus, i, h.,

(j3oaövg ; onégfia, atog, le., ondó; ismus, képző) lassú ondókilövelés.

Branchiae, arum, n., (ßgixy- Xea, rá) kopoltyúk.

Branchiopoda , (ßgay/ia ; nove, noöóg, láb) kopol- tyús-lábúak (rákok).

Branchiostegalis, e,(|3p«; /t«; axéyoi,befedem) szilvány- fedő.

— membrana, szilványfedő hártya.

— radii, szilványfedő sugarak.

Brand, es, h., üszők, fene, üszkösödés, fenésedés.

Brandjauche, n., üszkös ev, üszőkből eredő ev.

Brandschwär, es, h. L. anthrax.

Brassica, ae, n., káposzta.

— napus, karórépakáposzta.

— rapa, kerekrépa káposzta.

Brasilin, s,fcv(C2oH20O7)caesalpina sappan L., (caesal- pineae) növénytől származó közönbös anyag.

Brasilnussöl v. Paranussöl, s, le., brasildióolaj, ber- tholletia excelsa H. et B. (myrtaceae) növénytől.

Brassinsäure, Erucasäure, n., (C22H,|202) brassinsav, erukasav, sinapis nigra L. és s. alba L. (crucife- rae) növényektől.

Brayera anthelmintica, abys- siniai fa, melytől a kusz- szo-virágok valók.

Brechbarkeit, n., törékenység.

Brechdurchfall. L. cholera.

Brachycephalus.

Brechung, n., törés, megtö- retés, sugártörés.

— doppelte, kettős sugártörés.

— d. Lichtes, sugártörés, fénytörés.

— an sphärischen Trennungsflächen, fénytörés határoló gömbfelületeken.

Brechungsfläche, n., fénytörő felület.

— index, es,h.,v. exponent, en, li., fénytörési kitevő.

—kraft, n., fénytörési erő. !

—verhältniss, es, le., törési viszony.

—vermögen, s, le., sugártörő képesség.-—winkel, s, h., törési szög.

— zustand, es, h., sugártörési állapot.

Brechweinstein, s, h., hány- tató borkő. L. kalium sti- biotartaricum.

Bregma, atis, le., (ßgsxoh megnedvesitem) a fejnek mellső és középrésze; — ossa bregmatis, falcsontok.

Brenner, s, h., égő, Bunsen- féle.

Brennebene, n., gyujtósík, góc-sík.

—linie, «vgyujtóvonal, gócvonal.-------conjugirte. összekötött

g

yujtóvonal.

— punkt,7u, gyújtópont, gyu- pont, gócpont, gyülőpont.

—strecke,(bei asymetrischen Flächen) gyujtóvonal- rész, (aránytalan törő felületeknél).

—weite,n.,gyüjtőtávol, gyu- távol, góctávol.

Brenzessiggeist, es, h., koz- más ecetszesz. L. aceto- num.

Brephotrophium, ii, le., (ßgt- (fog, f og, le., újszülött; rgécpo), táplálom) lelencház.

Brille, n., pápaszem, szemüveg.

— cylindrische, hengerüveg.

— dissecirende , boncolópápaszem.

— farbige, színes szemüveg.

— Franklin’sche, Branklinféle szemüveg (felső fele homorú, alsó fele domború).

Brechung.

Brille muschelförmige,kagylóalakú szemüveg.

— periscopische, (negw/.o- néa, körültekintek) pe- riskopikus szemüveg.

— perspektivische, távcsöves szemüveg.

— prismatische , hasábos szemüveg.

— Schutz-Br.,védőszemüveg.

— sphärische , sphaerikus

szemüveg.

— — biconcave, kettős-homorú szemüveg.-------biconvexe,kettős-domb

orú szemüveg.

— — planconcave, sík-homorú szemüveg.-------planconvexe, sík-domb

orú szemüveg.

— — concavconvexe,homor- domború szemüveg vagy negatív meniskr.s.-------convex concave, domb

or-homorú szemüveg vagy positiv meniskus.

—Staub-Br. ,por ellen szolgáló, porellenes szemüveg.

— stenopäische, likas, ste- nopaeikus pápaszem.

Brisement forcé, erőszakos nyújtás.

Bromaethyl, s, le. L. aethyle bromata.

Bromal, s, le., (brom ; alkohol első szótagja) bromal. C2HBraO. ÍI20'.

—hydrat, es, le.,(bromal; hydras) bromalhydrát. C2 HBr30.H20.

Bromarsen, s, le. L. arsenicum br ómat um.

Bromas, atis, n., bromsavas só, büzenysavas só.

Bromatologia, ae, n., (ßgw- f.ia, tápszer ; lóyog, beszéd) tápszertan.

Bromidum natrii. L. natrium bromatum.

Brominium, ii, le. L. bro- mium.

Bromum, i, le. L. bromium.

Bromium, ii, le., (ßgdiftog, bűz ; ßguifia, táp) brom, büzeny.

Bromoform, s, le. L. bromo- formium.

Bromoformium, ii, le., (brom; formyle) bromoform, for- mylbromid, methenyltri- bromid, kétbromos v. két- büzenyes methvlbromid, tribrommethan. CHBr3.

Bromoformiuiu.

48