Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
B
Bilsenkrautpflaster, s, k. L. emplastrum hyoscyami. Bimanuelle Untersuchung, (bis ; manus, kéz) a méh- nek és függelékeinek két- kezű vagy összetett vizsgálata. — Wendung , kétlcezü fordítás. Bimanus, a, um, (bis ; manus) kétkezű. Bimestris, e, (bis ; menstruus, a, um, egy hónapig tartó) két hónapig tartó. Binde, pólya. Bindegewebe, es, k., kötszö- vet, kötőszövet; — adenoides B., mirígynemű köt- szövet; — faseriges B., rostos kötszövet; — gra- nulirtes B., szemcsés kötszövet; — interstitielles B., közbenlevő kötszövet; — netzförmiges B., recés kötszövet ; — subseröses B., savóshártya-alatti kötszövet. Bindegewebsbündel, s, le., kötszöveti köteg. — fibrille , n., kötszöveti rost. —knorpel, s, le., kötszövet- porc, rost-porc, rostos porc. —körperchen, s, k., kötszöveti testecs. —zelle, n., kötszöveti sejt, Bindehaut, n. L. conjunctiva. —entzündung, n. L. conjunctivitis. —fettgeschwulst, n., köthár- tya zsírdagja. —sarcom, s, le., köthártya húsdagja. —vertrocknen, s, 1c. L. xerophthalmus. Bindesubstanz, n., kötanyag, kötőanyag. Binervatus, a, um, (bis ; ner- vatus, eres, ideges) két- eres (levél). Binnendruck, es, h., szem- belsejebeli nyomás. Binnenpuls, es, h., szembel- sejebeli érlökés v. lüktetés. Binoculus, i, h., (bini, kettő; oculus, i, h., szem) két szemre alkalmazott kötés. Biodynamica, ae, n., (ßiog,ov, h., élet; SCvafng, tog, n., erő) az életerő jelenségeiről szóló tan, életmozgás- tan. Bilsenkrautpflaster. Biológia, ae, n. (fitos, álét; 1-óyog, beszéd) élettudomány, tudomány az életről. Biologicus, a, um, (biológia) élettudományi. Biolychnium, ii, k., (ßtog, élet; XvXvoz, lámpa) élet melege, a régiek rejtélyes vérkészítménye. Bioplasma, atis, k., (ßiog, élet; rJ.úo uu, képződmény). L. protoplasma. Biothanatus, i, h., (fiía, erőszak ; íkúrarog, halál) erőszakos halál. Bipartitus, a, um, (bis ; partio, osztom) kettősen osztott, kétosztatú. Bipes, edis, (bis ; pes, pedis, h., láb) kétlábú. Bipinnaria,két csillózsiuórral bírók, kettős-csillózsinóro- sak (tüskebőrűek álcái). Bipinnatus, a, um, (bis ; pinna, ae, n., szárny, uszony) kétszeresen szárnyas, cim- pás (levelek). Bipolaritás, atis, n.,(bis ; polus, i, h., sark) lcétsar- kiság, kétpolárosság. Bisexualis, e, (bis ; sexualis, ivaros) kétivarú. Bismuthum, i, k., bismut, keneny. — album, (1. b. subnitr.) fehér bismutfesték. — hydronitricum, (1. b. subnitr.) bismut-hydronitrát. — nitricum, bismut-nitrát, salétromsavas v. légeny- savasbismut. (N02)3.03Bi. — subnitricum, bismut-sub- nitrát, alagos salétromsavas bismut. NOaBi(OH)2. Bistouri, k., kusztora. — caché, rejtett kusztora. — geknöpftes, gombos kusztora. — spitzes, hegyes kusztora. Bisuifas, atis, n., savas kénsavas só, a kénsav két vegyértékéből egy vegyérték van fémelem által megkötve. — chinini. L. chininum bi- sulfurioum. Bisulfis, itis, n., savas kénessavas só, a kénessav két vegyértékének vegyülete valamely alj egy vegyértékével. Bisulphas. L. bisuifas. Biológia. 45 Bisulphis. L. bisulfis. Bitartras, atis, n., savas borkősavas só. Bitumen, inis, k., kátrány. Bituminosus, a, um, kátrányos. Bivalvis, e, (bis ; valva, ae, n) kétválványú, kétko- pácsú. Biventer, (bis ; venter, tris, h., has) kéthasú. Bixin, s, k., (C5HcOo Bolley és Mylius) vagy (CI0H18O4, Stein) bixa orellana L., (bixineae) növénytől származó közönbös anyag. Blaesitas, tis, n., (ßhuaiig, sej pes) selypesség. Blasenausschlag, es, h., bu- bor. — bandwurm, es, h. L. cysticae. — krankheit,??. L. Blasenseuche. — mole, n., hólyagos üszők. — pilaster, s, k. L. emplastrum cantharidum ord i- narium. —SC h I e i m, es, h., hólyagnyál. —Seuche, n., szájfájás. —sprung, es, h., hólyagrepedés, Bläschenflechte, n. L. herpes. Blastem, s, k., (ßXaartj, n., v. filá.OTrifjLa, k., esir ; filaa- Távm, csírádzom, létrejövök , szülétek) csíranyag. Blastema, atis, k., (,fi).aatú- vo), csírázom) csír, csíranyag. Blästen (Zellen), sejtek. Blastoderma, k., (ßläoitj, v.. csír ; Séaua, le., bőr, hám) csírhártya. Blastogenesis, is, n., (fiht- oiog, csír ; yévsatg, sóig, nemzés) csírnemzés, szaporodás bimbódzás által. Blatter, n., himlő. Blatternhospital, S, le., himlőkórház. Blaublindheit, u. L. acya- nopsia. Blaugelbblindheit, n., kék- és sárga-vakság. Blausäure, n. L. ac. hydro- cy anatum. Blei, es, k., ólom ; — acetat, es, k. L. plumbum aceti- cum; —lähmung,n.,01om- hüdés; —röhre, n., ólomcső ; — Vergiftung . n., ólommérgezés. Blei,