Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

A

Arsenias ammoniacus, Arsenpentoxyd.

Arthrocacé.

Arsenias ammoniacus. L.

ammonium arsenicicum.

— antimonii. L. stibium arsenicicum.

— chinini. L. chinin. arsenicicum.

— ferrico-ferrosus. L. ferrum arsenicicum.

— kalicus. L. kálium arsenicicum.

— natricus. L. natrium arsenicicum.

Arsenicalis, e, arsenes, mi- renyes.

Arsenicicus, a, um, arsen- savas, mirenj'savas.

Arsenicosus, a, um, arsenes- savas, mirenyessavas.

Arsenicum album, (arseni- um, mireny) fehér arsen vagy mireny, arsentri- oxyd. As203.

— bromatum, arsenbromür, arsentribromid, arsenes bromid , brom-mireny, arsenbromid. AsBr3.

— chloratum. L. chloridum arsenii.

— flavum. L. auripigmentum.

— iodatum, arseniodür, ar- sentriiodid, arsenesiodid, arseniblacs, mireny-ib- lacs. AsI3.

Arsenige Säure, «. L. ac. arsenicosum.

Arsenigsaurer, e, es. L. arsenicosus.

Arsenis chinini. L. chininum arsenicosum.

Arsenik, schwarzer. L arse- nium.

— weisser. L. arsenicum album.

Arsenikbutter, n. L. chloridum arsenii.

Arseniköl, s, k. L.chloridum arsenii.

Arseniosus, a, um, arsenes- savas, mirenyessavas.

Arsenium s. arsenum, ii, k.,

(uQar]v vagy rji>, erőteljes) arsen, arszén, mireny. As.

— sulfuratum citrinum s.flavum. L. auripigmentum.

— sulfuratum rubrum, veres arseusulfid vagy mireny- kéneg.

Arseniuretum, i, k., (arsenium, mireny ; uretum, utórag) arseniuret, arsenes vagy mirenyes fém.

Arsenpentoxyd, es, k., arsen- savanhydrid. As205.

Arsensaurer, e, es. L. arsenicicus.

Arsensäure, n. L. ac. arsenicicum.

Arsentrioxyd, es,k. L. arsenicum album.

Arsenum metallicum. L. arsenium.

Artanthe elongata, délame- rikai cserje; levelei »herba matico« használtatnak.

Artemisia, ae, n.,

hellen istennő, ^Qre/uaíu, Karia királynője) üröm. — absinthium és más artemisia-fajok. L. absinthium.

Artenusin, s, k., artenusia- faj okból előállított keserű anyag.

Arteria, ae, n., (dijQ, levegő ; Trjoéb), megőrzőm, fentar- tom) ütér, ütőér, verőéi-.

— advehens vagy afferens, hozó ütér.

— alveolaris, fogmeder-ütér.

— anonyma, névtelen ütér.

— axillaris,hónaljütér.

— basilaris, agyalapi ütér.

— bronchialis, hörgütér.

— carotis, fejütér.

— centralis retinae , központi recegütér.

— choroidea, edényhártya- ütér.

— ciliaris, sugárütér.

— circumflexa , körülhajló ütér.

— coeliaca, remeseütér.

— colica, remeseütér.

— collateralis, mellékütér.

— cruralis, comb ütér.

— deferentialis, ondóvezeték ütere, ondóvezető- ütér.

— dorsalis penis, mony háti ütér.

— epigastrica, felhasi ütér.

— haemorrhoidalis,- végbél- ütér.

— helicina, pörge ütér.

— hypogastrica, alhasi ütér.

— iliaca, csipütér , csípő- ütér.

— intercostalis, bordaközi ütér.

— interlobularis, lebenyke- közi ütér.

— mesenterica,bélfodri ütér.

— nutritia, táplálóütér, táp- ütér.

Arteria omphalo-mesenterica, köldök-bélfodri ütér.

— poplitea, térdiitér.

— pudenda, szeméremütér.

— pulmonalis, tüdőütér.

— recta, egyenes ütér.

— recurrens , visszahajló ütér.-— revehens, kivezető-ütér.

— spermatica, ondóütér.

— subclavia , kulcscsont- alatti vágj' kulcsalatti ütér.

— umbilicalis, köldökütér.

— vertebralis, gerincütér.

Arteriacus, a, um, (arteria)

ütérhez tartozó, üt éri, űtérbeli.

Ai-terienectasie, n., ütértá- gulat.

Arterienentzündung, n. ,ütér- gyuladás, ütérlob.

Arterienhacken, s, h., ütér- horog.

Arterien pincette, n., iitércsipesz.

Arterienscheide, n., iitérhü- vely.

Arteriologia, ae, n., (arteria; lóyo;, ov, h., beszéd, tan) ütértan.

Arteriosclerosis, is, eos, n., (lioTrjQÍa, légcső; oxkijoá:, száraz, törékeny, kemény) üt érmerevedés, ütérkemé- nj'edés.

Arteriosus, a, um, üteres.

Arteriotomia, ae, n., (arteria; Ttui101, vágom) ütérmet- szés.

Arteriozetesis, eos, n., (dom;- qíu ; 'Cijréoi , fölkeresni, megvizsgálni, kikutatni) ütér-lecsupaszítás.

Arteritis, idis, n., (dj)iijQÍa ; in:, rag) ütérlob.

Arthragra, ae, (itydyor, ov, k., tag, ízület; a) ya,u:, n., zsákmány) kösz vén jr.

Arthralgia, ae, n., («q&yor ■, ülyoz, ov:, k., fájdalom) ízületi fájdalom.

Arthriticus, a, um, íziilet- lobos, köszvónyes.

Arthritis, idis, n., (uy&yor, ízület; ni:, képző) ízületi lob ; — deformans, torzító ízületi lob; —ura- tica, köszvény.

Arthrocacé, es, n., (dy&yov ; y.ay.ó:, tj, or, rósz) taplós ízületlob.