Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
S
Stomachicus, a, um, (oióftia-/og, ov, h., torok, gyomor) gyomorhoz tartozó, gyomorbeli, stoma- chikus. Stomachica (remedia), gyomorjavító v. emésztésjavító szerek. Stomachus, i, h., (orófia/og, ov, h) gyomor. Stomaemorrhagia, ae, n., (oxófiahaemorrhagia) száj vérzés. Stomata, (ru aiófiaxa ; otóti ct, axog, le., száj) nyílások, likacsok, szájacskák, szájak. Stomatite aphtheuse, (franc.) szájfájás. Stomatitis, idis, n., (oxbfia, axog, le., száj ; itis, képző) szájloh, szájgyuladás. — aphthosa. L. soor. — gangraenosa, szájfene, fe- nésedő szájloh. — infectiosa, fertőző szájloh. Stomatodynia, ae, n., {aiófia ; bdvvrj, i]C, n., fájdalom) szájzsába. Stomatomalacia, ae, n., putrida, (oró/toe ; uaXaxía, ág, n., petyüdtség, lágyság). L. noma. Stomatonecrosis, is, eos, n., (oxófia; véxQoXJxg, sóig, n., elhalás). L. noma. Stomatopanus, i, h., (ozófia ; rxavog, Ttijvog, eoc, ovg, le., mirígypamat, az orsóra föltekert, szövésre szolgáló kenderszál-tekercs) mirigyes szájdaganat. Stomatophyma, atis, le., (oió- tia ; cpi/fia, mog, le., dag) szájdaganat, kóros növe- dék a szájban. Stomatoplastica, ae, (o róf.ia ; nXaoTixr], ijs, n-> képzőművészet) száj-kép- lés, szájképzés, száj-plas- tika. Stomatopoesis, is, eos, n., (oxófia ; Ttoxéoi, teszek, csinálok). L. stomatoplastica. Stomatorrhagia, ae, n., (oxófia ; Qtiyvv/u, előtörök, szakadok). L. stomaemorrhagia. Stomachicus. Stomatosep^isT^r^Tiir^ lla ; (s fi7X0), rohadttá teszek). L. noma. Stomatosis, is, n., (ffrófia; osts, rag) szájbetegség. Stomatospasmus, i, h., (oxój ov, h., rántás, görcs) szájgörcs. Stomocatharticus, a, um, {arofia ; xa&aíoo), tisztogatok, öblögetek ; xa- Haouxog, rj, bv, tisztogatásra szolgáló) szájöblögető szer. Stomographia, ae, n., (utófia, száj ; yoáyco, írok) száj- leírás. Stomoma, atis, le., (oxofióin, valamit élesítek, keményítek) acél. Stomomanicon, (állítólag uiófin ; fiavbg, vékony) bőralatti nyakizom (platysma myoides). Stomotosyringo-siphonismus, i, h., (stomotosyrinx ; ox- (fo)ví'íh), fecskendezem) Eustachio - kürt kifecs- kendése. Stomotosyrinx, ngis, n., (ozó- fta ; <JiiQiy$, yyog, n., kiirt, cső, síp) Eustachio- cső, Eustachio-kürt. Storax albus, fehér storax- balzsam, styrax officinalis L., (styraceae) gyán- tája. — calamita vagy solidus, szilárd storax, storax orientale kérgének és 2 3 százalék storaxbalzsamnak keveréke. — verus, valódi storax-bal- zsam. Stottern, s, le., hebegés. — gutturotetanisches, hangrés-görcsös hebegés. — labiochoreisches, ajkrángásos hebegés. Störung, n., zavar, bánta- lom, baj. Strabismus, i, h., (oxqoßio), körülforgatom ; oioa- ßi'Cco, kancsalítok) kancsalság. — concomitans, kísérő kancsalság. — convergens , összetérő kancsalság. — divergens, széttérő kancsalság. Stomatosepsis. Strabismus opticus, kóros látóképességből eredő v. kóros-látképességi kancsalság. — paralyticus, hüdéses vagy paralytikus kancsalság. — scheinbarer, látszólagos kancsalság. — secundarer, másodlagos kancsalság. — spasticus, görcsös vagy spastikus kancsalság. Strabo, onis, h., kancsal. Strabometer, s, le., (oxoaßog, ,), bv, ferde, kancsal; fttzQov, ov, le., mérő, mérték) kancsalság fokmérője, kancsalság-mérő. Strabotomia, ae, n., (or?«- ßog ; tofifj, v. xouá, ag, n., metszés) kancsalság- műtét e. Strafanstalt, n. L. Gefáng- niss. Strahl, es, h., sugár. Strahlenblässchen, s, le. L. zonula Zinnii. Strahlenbrechung, sugártörés. Strahlenkörper, s, h., sugártest. Strahlfäule, n., nyírrohadás. Stramonin, s, le., maszlagos redősziromban (datura stramonium, csucsorfélék) található közönbös anyag. Stramonium, n, le., redőszi- rom; datura stramonium, maszlagos redőszi- rom (csucsorfélék). Strang, es, h., köteg. Keilstrang, ékköteg; zarter Strang (im Rückenmark), karcsú köteg. — Rückenmarkstränge, ge- rincvelő-kötegek (mellső, oldalsó, hátsó köteg). Strangulatio, onis, n., (strangulo, are) megfojtás, a gége összeszorításával. Strangulatus, a, um, (strangulo) megfojtott. Stranguria, ae, n., (oxqayg, yyóc, n., kiszorított csepp, o5oor, ov, le., húgy, vizelet) fájdalmas vizelés, vi- zelő-erőltetés. Stratiformis, e, (stratum; forma, ae, n., alak) réteges-kinézésű, rétegalakú. Stratiformis. 281