Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

S

Spiciflorus, a, um, (spica; flos, floris, h., virág) fű- zéres-virágú.

Spiciformis, e, (spica; forma, ae, n., alak) füzér- alakú, kalászalakú.

Spicula, ae, n., (spica) füzér- ke, kalászocska.

Spiegel, s, h., tükör. Augenspiegel. L. ophthalmo- scop.

Spiegelbild, es, le., tükörkép. Spiegelbussole, tükör- buszszole, tükör-tájoló, tükör-táj ékozó.

Spiegelung, n., des Lichtes,

fény tükröződés.

Spigelia marylandica, (Adrian van der Spigel nevétől) marylandi spigelia, fűszerű növény (loga- niumfélék).

Spiköl, s, le. L. oleum spicae.

Spilanthes oleracea Jacquin,

(on'dog, h., folt, szeny ; ar&og, fog, le., virág) kerti szenyefű (összetett-virá- gúak).

Spilanthin, s,le.,kerti szenye- fü (spilanthes oleracea) keserű anyaga.

Spiloma, atis, le., (ondw/ua, azog, le ; andóo>, besze- nyezem) anyajegy, bőrfolt.

Spina, ae, n., tövis.

— bifida, (spina ; bifidus, a, um, kettéhasadt). L. hy- drorrhachis.

— ventosa, (spina; ventosus, a, um, szeles) belső csontszu, szálkás csontképződés.

— OSSium, csonttövis.

Spinalapoplexie, n,, (1. apoplexia) gerincvelőbeli vagy spinalis vérömleny.

Spinalganglien, le., csigolyadúcok, gerinc-dúcok.

Spinalirritation, n., gerincvelő-izgatottság, spinalis irritatio.

Spinalis, e, (spina) gerinchez tartozó, gerinci, gerincbeli, spinaliSi

Spinallähmung, n., gerinc- velő-hüdés, gerinc-hüdés. Spinalmeningitis, n., (1. meningitis) gerincvelőhártya-] ob, spinalis meningitis.

Spiciflorus.

Spinalnerv, en, h., gerinc- agyi ideg, gerincvelőideg, gerincideg, spinalis ideg.

Spinalparalyse, n., gerincagyi liüdés, gerincvelő- hüdés, spinalis paralysis.

— spastische. L. paralysis spinalis spastica.

Spindelbaumöl, s, le., kecskerágóolaj, csíkos kecskerágó (evonymus euro- paeus, celastrus-félék) zsíros olaja.

Spindelstaar, es, h., orsóhályog.

Spindelzelle, n., orsósejt.

Spingosin, s,le., phrenosin (ce- rebrin) bomlásterménye, melyből cerebrose, neuro- stearinsav, aesthesin és psychosin mellett származik.

Spinnenzelle, n., (im Gehirn, Jastrowitz) póksejt.

Spinocarpus, a, uni, (spina ; y.aonbg, ou, h., gyömölcs) tövises-gyümölcsű, tövises-termésű.

Spinosus, a, urn, (spina) tövissel fedett, tövises.

Spintherismus, i, h., (mtzv- tirjo, fiQog, h., szikra) szemkáprázás, szemszikrázás.

Spintheropia, ae, n., (mir &rjQ ; b ifac, ewg, n., látás) cholestearin-jegecek elő- tündöklése a szem belső részeiből, szikralátás.

Spinulosus, a, um, (spinula, ae, n., tövisecske) aprótövisű.

Spira, ae, n., (arc sloe/, ag, n) tekeredés, tekercs, pörge.

Spiraculum, i, le., (spiro, are, lélegzem) bőrlikacska.

Spiralfaser, n., (der Binde- gewebsbündel), pörge v. tekerődző v. spii’alis rost.

Spiralgelenk, es, le., csavarízület.

Spi 'alis, e, (spira) pörge, csigaszerű, csavarodott.

Spiramen, inis, le,, szellőzőlyuk vagy lik.

— naris, orrlik.

Spiräaöl, S, le., bajnócaolaj ; legyező bajnóca (spiraea ulmaria, bajnócafélék) illó olaja.

Spinalnerv.

Spiräin, s, lc., spiraea ulmaria (legyező bajnóca, bajnócafélék) sárga festőanyaga, spiraein.

Spiralbacterium, s, le., (spiralis ; bacterium) tekerődző v. pörge v. spiralis baktérium.

Spirigesäure, n, L. Salicylaldehyd.

Spirillum, i, le., csavar-bak- terium, csavarodott vagy pörge baktérium, spirillum, a hasadó gombáknak egy félesége; kanyargósak, fonálszerűek, hajlékonysággal nem bírnak (az elnevezés Ehrenberg- től ered).

SpirituOSUS, a, um, (spiritus ; osus, utórag) szeszes, léles.

Spiritus, us, h., (spiro, lehelek) lélek, egyszersmind szesz, lél.

— aluminis, timszesz, kén- trioxyd (S03), mely a timsó izzításakor származik.

— aetheris vagy aethereus,

égényes szesz vagy borszesz.

— — chlorati, édes sósav- égény vagy sósav-aether.-------ferratus. L. spir. feni

s

esquichlorati aethericus.-------nitrosi, légenyessavégé

ny, aethylnitrit. 02H5 NO,.-------sulfurici. L. spiritus

ae

theris.

— ammoniacus causticus,

maró ammoniakos szesz.

— — foetidus , bűzaszatos ammoniakos szesz.

— angelicae compositus,ösz- szetett angyalfű-szesz.

— anthos, rosmai'inos szesz.

— aromaticus, illatos szesz.

— camphoratus, kámforos szesz.

— carmelitarum. L. spiritus aromaticus.

— cochleariae , kauálfű- szesz.

— cornu cervi foetidus, állati-olajos szesz.

— dilutus, hígított szesz.

— ferri sesquichlorati aethereus, vashalvagos vagy vaschloridos vagy ferri- chloridos égényes szesz.

— formicarum, hangyaszesz.

Spiritus formicarum.

274