Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

S

Sinapin, s, k., (sinapis) sina­pin. C]CH25NS02. Sinapinsäure, n., (CnH)205) sinapinsav, sinapin bom­lásterméke. Sinapis alba L, feliér mus­tár. — nigra, fekete mustár (ke­resztesek). Sinapismus, i, h., mustár- pép, mustárpapiros. Sincipitalis, e, (sinciput) a fej előrészéhez vagy a homlokrészhez tartozó. Sinciput, itis, k., a fej mell­ső része, orca, arc. Singultus, US, h., (singultio, ire) csuklás. Sinigrin, s, k., (sinapis; ni­ger, a, um, fekete) sini- grin, myronsavas kali­um, kalium-myronát. Oj0 H,6KNS2O10. Sinister, ra, rum, hal, balog, szerencsétlen. Sinkalin, s, k., (CBH18NO) si­napin bomlásterméke. Sinn, es, h., érzék, érzéki mámor. Sinnesdelirien, k., érzéki csalódások. Sinnesempfindung, n., érzéki érzés, érzéki észrevevés. Sinnesfunction, érzéki működés. Sinneshallucination, n., káp- ránd. Sinnesillusion, n., képzelő­dés. Sinnesnerven, h., érzéki ide­gek. Sinnesorgan, s, k., érzék­szerv. Sinnestäuschung, n., érzéki csalódás. Sinnesterritorium, s, k., ér­zékterület, érzékszervek idegeinek eredési területe az agyban. Sinnesverwirrung, n., érzék­zavar. SinuOSUS, a, um, (sinus) öb­lös. Sinus, us, h., öböl. — CavernoSUS , barlangos öböl. — coronarius cordis, szív koszorús öble. — durae matris, kemény­kéri viszeres öböl vagy a vastag agyhártya visz- eresöble. Sinapin. Sinus maxillaris. L. antrum Highmori. — Morgagni, Morgagni-féle öböl. — muliebris, hüvely (a nők­nél). — prostaticus , dülmirígy- gurdély, dülmirígyi méh, dülmirígybeli vagy pro- statikus öböl. — urogenitalis, húgy-ivar- öböl. Sinusthrombose, n., vérrög­képződés a kemény agy­kér vagy vastag agyhár­tya viszeres öblében, öbölbeli éi’tömüles vagy thrombosis. Siphon, onis, h., (aí(pcov,o>vog, h) szívócső, fecskendő­cső, fecskendő, bőrtömlő. Siren, enis, n., (osrQrív, ijvo;, n) Szirén, énekével elbá­joló vízi nympha ; készü­lék, mely forgásba hoz­va, hangot ad. Siriasis, is, ios, n., (ijeíqio:, n, or, meleg, forró ; oeíq, nap) napszúrás. Síron, onis, n. L. acarus. Sisymbrieus, a, um, sisym- brium-fóle, zsomborféle. Sisymbrium, i, n., (aiovßog, ov, h., cafrang) zsombor. — amphibium. L. nasturti­um aquaticum. — nasturtium. L. nasturti­um officinale. — Sophia, Sófia-fű, Sofia zsombor. L. Sophia. Sitiologia, ae, n., (tniíor; ).6- yog, ov, h., tan, beszéd) tápanyagokról szóló tan. Sition, {úiTÍor, ov, kJ étel, eledel, táplálék. Sitis, is, n., (sitio, ire) szomj, szomjúság. Sitophobia, ae, n., (aiiog, ov, h., étel; cpófiog, ov, h., félelem) étundor, ét- iszony, ételundor. Situs, us, h., fekvés. — transversus,fordított fek­vés. Sitzknorren, s, h., ülgumó. Sium, i, le., (tffíco, mozgok) bolonyik. — aromaticum. L. amomum. — latifolium L., mérges bo­lonyik (ernyősek). Sinus maxillaris. Skatol, s, k., kereskedésbeli indigóban foglalt anyag. C9H9N. Skelet, es, k., csontváz. Skeleton, (oxe).erój, szárí­tott, innét oxs),et6p) szá­rított test, váz, csontváz. Skeletbewegung, n., váz­mozgás. Small-pox, (ang.) himlő. Smegma, atis, k., (ofivyya, mog, k ; a [iá o>, o/irj^vi, be­kenem, megkenem) szap­pan, kenőcs, a fityma faggy ú mirí gye i nek túró - szerű váladéka. Smilachin, s, k., smilax chi­na L., (smilaxfélék) mel­lékgyökereiből nyerhető anyag, mely valószínűen azonos a smilacinnal. Smilacin, s, k. L. Pariglin. Smilaspersäure, n., smilas- persav, homidesmus in- dicus R. Br. (smilaxfé­lék) növénytől. Smilax china L., (o/j'dag,y.og. h) Indiában és déliChiná- ban honos cserje (smilax­félék). Smodinx, cis, nyis, n., (craol- chy%, yyog, n) véraláfutás, vérdag. Soboles, is, n., fattyúág, fatty úsarj. Socialis, e, társadalmi, tár­sas. Sociatio, onis, n., társulás. Societas, atis, n., társaság, társadalom , társulat, egyesület, egylet. Socordia, ae, n., henj’élés. restség, könyelműség. Soda, ae, n., natrium- hydroxyd, ásvány-alkali, széksó vagyis kereske­désbeli tísztátlan szén­savas natrium. — carbonica, szénsavas na­trium. — sulfurosa. L. natrium sul- furosum. Sodbrennen, s, k. L. pyrosis. Sodium, ii, k., (soda, széksó) natrium, szikeny. Sodomia, ae, n., fajtalanság állatokkal. Sol, solis, h., nap. Solanicin, s, k., (C5oH39 NO?) solauin bomlásterméke. Solanidin, s, k., (Cs>BH4,NO) solanin bomlásterméke. Solanidin. 270

Next

/
Thumbnails
Contents