Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
S
Sedativus, Sehfeld. Semen strychní, Sedativus, a, um, csendesítő, csilapító. Sedatus, a, um, (sedeo, ere, ülök, vesztegmaradok) csendes, higgadt. Sedes, is, n., szék, hely, far, alfél. Sedes, ium, székletevés, bél- ürülés. Sedimentum, i, k., üledék. — lateritium , téglaszerű húgyüledék. Seele, n., lélek. Seelenblindheit, n., lelki vakság; Műnk által a nyakszirti lebeny bizonyos részeinek kiirtása által létrehozott azon állapot, melyben az állat lát ugyan, de az előbb ismert alakokat stb. felnem ismeri többé, vagyis látási képzetei hiányoznak. Seelenkrankheit, n. L. psy- chopathia. Seelenschlaf, h. L. psycho- pannychia. Seelentaubheit, n. lelki si- ketség ; a halántéklebeny egyes helyeinek Műnk által először végezett kiirtása folytán beálló, a lelki vaksághoz hasonló állapot. Seelenverrichtung, n., lelki működés, lélek-működés. Seelenzustand, es, h., lelki- állapot. See-Sanität, n. L. Sanität. Seges, etis, n., vetőmag, vetés. Segmentum, i, k., szelet, rész. Segnis, e, lassú, lusta,lomba. Segnitia, a&, n., lomhaság. — alvi, lomha bélürülés. Segregatus, a, um, (segrego, are, különválasztom) különválasztott, elkülönített, kirekesztett. Sehaxe, n., láttengely, látótengely, Sehblase, n., láthólyag, látóhólyag. Sehe, n., (Sehloch). L. pupilla. Sehen, s, Te., látás. — directes, közvetlen látás. | — indirectes. közvetett látás. Sehfeld, es, k., láttér, látótér. Sehhügel, s, h., láttelep, látótelep. Sehkraft, n., láterő. látóerő. Sehne, n., ín. Sehnenflecke, h., der Hornhaut, infoltok a szaruhártyán. Sehnennath, n., mvarrat. Sehnenreflex, es, h., ínreflex, az ínak útján kiváltható visszahajlási mozgás. Sehnerv, en, h., látideg, látóideg. Sehnervenpapille, n., látideg-szemölcs. Sehnerv-Verblassung,7í., látideg-halaványodás, látideg dombjának elhala- ványodása. Sehprobe, n., látkísérlet, lá- tókisérlet. Sehraum, es, h., 1 áttér, látótér. Sehrichtung, n., látirány, látóirány. Sehschärfe, n,, látólesség, látóélesség. Sehsphäre, n., látóterület az agyban (nyakszirti lebeny felülete). Sehweite, n., láttávol, látótávol. Sehwinkel, s, h., látszeglet, látószeglet. Sehzellen, n., látósejtek (csapok és pálczikák). Seidelbastöl, s, k., borosz- lánolaj , daphne meze- reum (farkas borosz- lán, boroszlánfélék) zsíros olaja. Seifenpflaster, s, k. L. emplastrum saponatum. Seisis, is, n., Seismus, i, h., (otiolo;, oi, h., aeíoi, megrázom) rázkódás, földrengés. Seitenhörner, h., (im Rückenmark), oldalszarvak. Seitenkappe, n., (des Embryo), oldalsisak. Seitenplatten, n., oldalleme- zek. Seitenstrang, es, h., oldalköteg. Selbstbestimmung, n., önelhatározás. Selbstdispensiren, s, k., gyógyszer - kiszolgáltatás orvos által, önkiszolgáltatás. Selbstmord, es, h., öngyilkosság. — indirecter Selbstmord, valamely főbenjáró bűntettnek valaki által elkövetése azon célból, hogy kivégeztessék. Selbstregulirung, önkormányzat. Selen, Selenium, ii, k., (se- lene) seien. Selene, (aelr\vr\, rtg, n) hold, Seleniasis, is, n., (<jElt]vtá'C,o- tuen, holdkóros vagyok) lioldkórosság, holdasság. Sella, ae, n., szék, nyereg. — turcica, török-nyereg az ikcsonton. Sellerieöl, s, k., zellerolaj, apium graveolens, nagy- szagú zeller (ernyősek) növénytől. Semeiographia, ae, n., (ar\/iisiov, ov, k; YQárpco, írom) tünetleírás. Semeiologia, ae, n., (ofieiov ; lóyog, ov, h., tan) kór- jelzéstan, kórtünettan. Semeion, semeium, U, k., (ai]- fta, ctiog, k., jel) kórjel, kóros jel, kóros tünet. Semeiosis, is, eos, n., (os- fiüov) kórjelzés. Semeiotica, ae, n., (arj/zeiov, jel) tünettan, jeltan, kórtünettan. Semen, inis, k., mag, ondó. — COlchÍCÍ,kikirícsmag(őszi kikirics , colchicum autumnale növénytől). — foeni graeci, lepkeszeg- mag, bakszarvú lepkeszeg (trigonella foenum graecum) növénytől. — lini, lenmag, közönséges lennövénytől (linum usi- tilissimum). — myristicae, szerecsendió, myristica fragrans növénytől. — papaveris,mák-mag(álom- hozó mák, papaver somniferum növénjdől). — sinapis, mustármag (brassica nigra növénytől). — strychni , ebvészmag (strychnos nux vomica növénytől).
