Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
S
Saga, ae, n., bűbájos asz- szony,javas asszony. Sagapenum, persiai ferula sovitsiana Dec. (ernyősek) beszáradt tejnedve. Sagitta, ae, n., nyíl, ló-ér- vágóvas. Sagittaefolius, a, um, (sagitta ; folium, ii, k., levél) nyilas-levelű. Sagittalis, e, (sagitta) nyílszerű, nyilas, nyillioz tartozó. Sagomilz, n., sagolép (a lép kemnyédes v. amyloid elfajúlásának módozata). Saison, n., évszak, idény, ivad, évad. Sál, salis, h. és k., só. — acetosellae. L. kalium oxal. ac. — amarus s. anglicus s. e- psomensis s. sedlitzen- sis. L. magnesium sulfn- ricum. — ammonium secretum Glauber. L. ammonium sulfu- ricum. — arsenicale Macquer. L. kalium avsenicicum. — auri Figueri, aurum chloratum, aurum muriaticum natronatum, arany- chlorid, aranyhal vag. — cornu cervi. L. ammonium carbonicum. — de duobus. L. Kalium sul- furicum. — essentiale tartari. L. ac. tartaricum. — mirabile Glauberi. L. natrium sulf uricum. — mirabilis perlatus. L. natrium phosphor. — polychrestum Glaseri. L. kalium sulfuricum.------- Seignetti. L. kalium n atriotartaricum. — prunellae, nitrum tabulatum, fellengitett jegeces salétrom. — sapientiae, Ammonium- mercurichlorid , higany- ammoniumchlorid, Alem- broth-só. — Sodae. L. natrium carbo. nicum. — SUCCini. L. ac. succini- cum. — sedativum Hombergii. L. acidum boracicum. Halogk K.: Orvosi szótár. Saga. Sal Seignetti, Seignette-só. L. kalium natriotartaricum. — tartari. L. kalium carbonicum depuratum. Salaamkrampf, es, h., bólingatásigörcs, bólingató- görcs, görcsös bólingatás. Salacitas, atis, n., (salax, acis, vágyódó) vágyódás, bujaság. Salep. L. orchis mascula stb. Salicin, s, k., különböző fűzfafélék és más növényekből nyerhető glykosid. c18hJ6o7. Salicina, ae, n., (salix ; ina, rag) salicin, fűzönye. Salicineae plantae, fűzfélék. Salicineus, a, um, (salix) fűzféle. Salicinum, ' i, k. L. salicina. Salicornia, ae, n., salikornia. Salicornicae plantae, sali- korniafélék. Salicornicus, a, um, (salicornia) salikorniaféle. Salicylaldehyd, es, k., (salix, fűz ; iilij, ijs, n., anyag ; aldehyd) salicylaldehyd, oxybenzoesav-aldehyd. C8 h4. oh. coh. Salicyljute, n., salicylsavas jute (kóc). Salicylsäure, n. L. acid, sali cy licum. Salicylwatte, n., salicylsavas gyapot. Saliére, (fra,) kulcscsont.-fö- lötti árok. Saliferus, a, urn, (sal, is, h., só ; fero, hozok) sótermő. Salifiabilis, is, e, (sál ; fio, leszek) sóképző. Saligenin, s, k., (C7H802) salicin bomlásterméke. Saliretin, s, k., (C7H60) saligenin bomlásterméke. Saliva, ae, n., nyál. Sálival is, e, nyálhoz tartozó. Salivans, antis. L. ptyala- gogus. Salivatio, onis, n. L. ptyalismus. Salix, icis, n., (salio, ugróm) fűz, fűzfa. — alba, fehér fűz. — caprea, kecske fűz. — fragilis, csörege fűz. — pentandria, babér fűz. 257 Sal Seignetti. Salix purpurea, csigolya fűz. Salpetersäure, n. L. acid, nitricum. Salpingemphraxis, is, n., (aál-rtoyS, yyog, n., kürt; s.uqionauo), bedugom) Eus- tachio-kürt bedugulása. Salpingitis, idis, n., {csál- ruyt, cyyog, n., kürt; itis, képző) petevezeték-lob, kürt-gyuladás. Salpingocyesis, is, n., (aál- my%; xvr\csig, sog, n., terhesség) méh-kürtbeli v. mélikürti terhesség. Salpingostenochoria, ae, n., (oálniy^, vyyog ; cnevó/os- Qog, or, szűk, szoros) Eu- stachio-kürt szűkülete. Salpinx, ngis, n., {aáhuyg, yyog, n) kürt, méhkürt, Eustachio-kürt. Salpingysterocyesis, is, eos, n., (oúlnrylg ; vcstéga, ac, n., méh; y.úf/cnj, soig, n., terhesség) méh-kürtbeli terhesség, a méhkürti terhesség azon neme, midőn az ébrény a méh falán, a kürtnek méhbeli nyílásánál tapad meg. Salseparin, s, k. L. Pariglin. Saltatio, onis, n., (salto, are, táncolok, szökdécselek) tánc, ugrálás. Saltus, tos, h., (salto, are) ugrás, tánc, berek. Salubritas, tis, n., egészség, tisztaság. Salllbrität, n., köztisztaság. Salvatella, ae, n. L. vena cephalica. Salveiöl, s, le., zsálya-olaj, orvosi zsálya (salvia officinalis, ajakosak) illő olaja. Salvia officinalis, orvosi zsálya (ajakosak). Salz, es, k., só. Salzfleisch, es, k., besózott hús. Salzsäure, n. L. acid, hy- drochlor. Samadera indica, (simaruba- félék) indiai samadera, quassiinhoz hasonló keserű anyagot tartalmazó fa. Samara, ae, n., leppendék, szárnyas mag. Sambucus nigra, gyepű bodza (loncfélék). I 7 Sambucus nigra.
