Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
Q
Pyosis, is, cos, n., (nvcotnc) genyedés. Pyothorax, cis, h., (uvor; d-úgai;, axog, h., mellkas) genymell, genyes mell, mellgeny. Pyr, (nvg, 6?, le) tűz, heves láz. Pyra, (itvgú, dg, n) máglya, lohos láz. Pyramidalis, e, (pyramis) lo- horalakú, loborképű. Pyramiden , n., loborok (nyúltvelőben). — epithel, s, le., loboralakú hám. —fortsatz, es, h.,. (der Niere) lobornyúlvány (vesében). —-kreuzung, n.,lobor-keresz- tezödés. — staar, es, h., loborhályog. —Strang, es, h., loborköteg. Pyramis, idis, n, (7xvgá/uíg, ídog, 11) lobor, gula. Pyrarin, s, k., pyrus aria (lisztes berkenye, almafélék) kérgének alkaloidja. Pyrethrum, i, k., anacyclus pyrethrum, (drev, nélkül; xindog, ou, h., gyűrű) kö- zéptenger-vidéki növény (összetett-virágúak). Pyrethrumöl, s, le., pyreth- rum-olaj, pyrethrum par- thenium Sm. (összetett- virágúak) illő olaja. Pyretion vagy pyretium, ii, k., (nvgezóc, ov, h., láz) lázacska, enyhe láz. Pyretogenesia, ae, n., (nvge- . zog; yévsoíg, sóig, n., nemzés) láznemzés. lázképző- dés. Pyretogenesis, is, vagy eos, n. L. pj'retogenesia. Pyretogenia, ae, n. L. pyretogenesis. Pyretographia, ae, n., (nvge- Tog ; ygácpvt, írok) láz-leírás, lázismeret. Pyretoiogia, ae, n., (nvgezóg; i.oyog, ov, h-, beszéd) láztan. Pyretoontologia, ae, n., (nvQEzog; ontológia) tan a láz lényegéről, lázlényeg- tan. Pyretophysiologia, ae, n., (uvoezóg ; physiologia) a láz élettana, láz-élettan. Pyosis. Pyretorthopnoea, ae, 11., (nv- gezóg ; orthopnoea) lázas nehéz-légzés. Pyretos, (nvgezóg, ov, h) láz. Pyretosymptomatographia, ae, n., (Ttvgezóg ; sympto- matographia) lázleírás. Pyretosymptomatologia, ae, n., (Ttvgezóg ; symptoma- tologia) láztünettan. Pyrexia, ae, n., (nvg, tűz ; e/oi, tartok) láz, lázroham, lázas roham. Py rexialis, e, (pyrexia) lázas, lázhoz tartozó. Pyriform is, e, (pyrum, i, k., körte; forma, ae, n., alak, forma) körtealakú, körteképű. L. piriformis. Pyrodextrin, s, k., dextrin- nek 220°-ra hevítésekor jön létre. Pyrogallussäure, n., pyro- gallusz-sav. CsH-j. (OH)3. Pyrogenes vagy pyrogeneus, a, um, (nvg, nvgóg, k., tűz, láng ; yevváoi, nem- zek, létrehozok) lobos- eredetű, gyuladásos. Pyrogenesia, ae, n., vagy pyrogenesis, is, eos, n., (1. pyrogeneus) lohfejlődés, lohtermelés, lohképződés. Pyrogeneticus, a, um. L. pyrogenes. — Membrana pyrogenetica, lohhártya , gyuladásos v. pyrogenetikus hártya. Pyroguajacin, s, k., guajak- gyánta alkotórésze. Pyroguajaksäure,«. L.guaja- kol. PyroliviIsaure, n., pyrolivil- sav, olivil bomlásterméke. Pyromania, ae, n., (nvg ; fia- vía, ag, n., düh) gyujto- gatási dühösség, gyujto- gató-téboly. Pyromekonsäure, pyromekonsav, mekonsav bomlásterméke. Pyrometrum, i, k., (nvg; (.zlzgov, ov, k., mérő) tűzni érő. Pyrophosphas, atis, h., py- rophosphorsavas só. Pyrophosphat, es, k. L. pyrophosphas. Pyroschwefelsäure, n., füstölgő kénsav, nordhause- ni vitriololaj vagy gálic- olaj. S20iH2. Pyretorthopnoea. 246 Pyrosis, is, eos, n., (ni/atome, scog, n., tüzelés, égetés) égés, gyomorégés. Pyrosorbinsäure, n., pyro- sorbinsav, sorbin bomlásterméke. Pyrosphyra, ae, n., (tiüq ; ocpvQoc, ae, n., kalapács) kalapácsalakú égetővas. Pyrotritarsäure, n., pyrotritarsav, a borsav bomlás- terméke. Pyroxylin, s, k., lőgyapot. Pyuria, ae, n., (tíu or, 1c., geny; ovQor, k., vizelet) geny* vizelés, genyes viz;elés. Q £ 0- P., vagy qu. p., (quantum placet) tetszés szerint. 0- S., vagy qu. S., (quantum sufficit v. satis) szükség szerint, szükséghez képest. Quadrangularis, e, (quadrus, a, um, négyszögű ; angulus, i, h., szeglet) négyszögű, négyszegletű. Quadrans, tis, h., negyed, negyedrész. Quadratus, a, urn, (quadra, négyszög) négyszögű, négyszegletes. Quadrialatus, a, um, (quadrus, a, um, négyszögű; ala, ae, n., szárny) négyszárnyú, négyszer szárnyas. Quadriceps, ipitis, (quadri-; caput, itis, k., fej) négyfejű. Quadricotyledoneus, a, um, (quadri-; xozvXtöár, óvoe, h., sziklevél) négy-szikes. Quadridentatus, a, um, (quadri-; dentatus, a, um, fogas, fogazott) négyszeresen fogazott, négyszeres- fogazatú. Quadrifidus, a, um, (quadri-; findo, ere, hasítom) négyszeresen hasított. Quadrifoliatus, a, um, (quadri- ; folium, ii, k., levél) négylevelű. Quadrigeminus, a, um, (quadri- ; geminus, a, um, kettős) négyszeres. Quadrigeminus.
