Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

P

Pterygium, ii, k., (nxsQÍiyiov, ov, k) szárny, röphártya.

Pterygoideus, a, um, (nxtovg, vyog, n., szárny; eiSog, ovg, k., alak) szárnyalakú, szárny képű.

Pterygopalatinus, a, wm, (nxs- qv% ; palatum, i, k., száj- pad) musculus, röpnyúl- vány-szájpadizom, röp- szájpadizom.

Ptilosis, {itTÍlunyi;, sóig, n). L. madarosis.

Ptisana, ae, n., (títíogm, zúzok, szétzúzok) árpaital. árpalé, enyhítő ital.

— de foliis saponariae,

szappanfüves ital.

Ptochiatria, ae, n., {nibr/og, r\, óv, szegény ; laxQEÍa, ag, fi., gyógyítás) szegény-gyógyítás, orvosi gyakorlat szegények között.

Ptochiatros, (nxm/og; latQÓg, ov, h., orvos) szegények orvosa, szegény-orvos.

Ptocliocomion vagy ptocho- comium, ii, k., (mmxóg; y.ouéü), törekszem) sze- gény-ápolda, ápolóintézet szegények számára.

Ptochodochium,ú', k.,{niwx'og, szegény ; dé/ouai, befogadok) szegény-ház, sze- génj^ek háza.

Ptosis, is, n., (nxüoig, sag, n., níitica, esem) palpebrarum, szemliéj-alá- csüngés.

Ptyalagogus, a, um, (nxíia- lov, nyál; dya, cselekszem) nyálelválasztó, nyálnemző , nyálhajtó , nyálképző. — Ptyalago- gum remedium, nyálhajtó szer.

Ptyalectasia, ae, n., {nxva- Xov, ov, k., nyálka; nxvo), köpöm ; sxxaoig, ecog, n., tágulat) nyálvezeték-tá- gulat.

Ptyalin, s, k., (ftxvalov, ov, k) nyál hatóanyaga.

Ptyalismus, i, h., (ntvaU'Qa, hőven köpök) nyálfolyás.

Ptyalophthisis, is, vagy eos, (nxvaXov; q>-d~í<ng, £(ng, n., sorvadás, aszás) kimerülés nyálfolyás következtében, nyál-sorvadás.

Ptyalum, i, k., (nxímlov) nyál.

Pterygium.

Ptyaluria, ae, n., (nxvaXov ;

oioor, ov, k., vizelet) a nyálban hugyany (ureum) jelenléte, hugyanyos v. ureumos nyál.

Ptychotisöl, s, k., ptychotis- olaj, ptychotis aj owan (ernyősek) illó olaja.

Ptysmagogia, ae, n., (txtvg- fia, mog, k., nyál; ayco, kiűzök) higanynak nyálfolyásig alkalmazása, nyálhajtó higanyos kezelés.

Ptysmagogus. a, um, (ptysmagogia) nyálelválasztó, nyálhajtó.

Ptysmatischesis, is, v. eos, fi., {nxvofia ; a/éoig, sóig, n,, visszatartás) kiköpés visszatartása, köpedék- visszatartás.

Pubertas, aíis,«.,(pubeo,férfiasodon! , szőrösödöm) nemi érés, nemi érettség, ivarérés, fanosodás, fér- fiasodás, nőiesedés.

Pubertätsentwicklung, n., fa- nosodási fejlődés, ivarérési fejlődés.

Pubes, is, fi., fanszőr, fan.

Pubescens, entis, (pübeo, férfiasodon!, szőrösödöm) pelyhesedő, szőrösödő, férfiasodé, fanosodó, nemi érésben levő.

Pubescentia, ae, n., (pubescens) pelyhesedés, szőrö- södés, fanosodás, nemi érés.

Puccin, s, k., sanguinaria canadensis (mák-félék) egyik alkaloidja.

Pudenda, orum, k., szemé- remtest.

Pudendagra, ae, n., (pudenda, szeméremtest; ayQa, ag, n., zsákmány, fogoly) szemérem-viszketés, szemérem-fájdalom.

Puerpera, ae, n., (puer, i, h., gyermek ; pario, szülök) gyermekágyas.

Puerperales Irresein. L. puerperalpsychosis.

Puerperalfieber, s, k., gyermekágyi láz.

Puerperalpsychosis,«., (puerpera ; psychosis) gyermekágyi elmezavar.

Puerperium, ii, k., gyermekágy.

Ptyaluria.

Puer pero pyra, ac, n., (puerperium ; 7Tvq, rcvQog, k., tűz, láz, forróság) gyermekágyi láz.

Pugillus, i, h., (pugnus, ököl) kis maroknyi, a maroknyinak körülbelül nyolcada.

Pugioniformis, e, (pugio, onis, n., tőr ; forma, ae, n., alak) tőralakú.

Pulex, icis, n., bolha.

Pullulans, ntis, (pullulo, are, csírázom) csírázó.

Pulmo, onis, h., tüdő.

Pulmonalis, e, (pulmo, tüdő) tüdőbeli.

— apoplexia, tüdőhüdés, tüdőbeli vérzés, tüdőguta.

— arteria, tüdőütér.

— consumptio, tüdővész.

— plexus, tüdőfonat.

— vena, tüdőviszér.

Pulmonal klappen insufficienz,

n. , tüdőütér-billentyű elégtelensége.

Pulmonalstenose, n., tüdő- ütér-szűkület.

Pulmonaria, ae, n., (pulmo, tüdő) gálna.

— officinalis, (érdes-levelű- ek, asperifoliaceae) pety- tyegetett gálna.

Pulmonaris, e, (pulmo) tüdőbeli, tüdőhöz tartozó.

Pulmonia, ae, n., (pulmo) tüdőbántalom, mellhár- tya-tüdőgyuladás.

Pulmonicus, a, um, (pulmo icus, rag) tüdőhöz tartozó, tüdőbeli.

Pulmonjferus, a, um, (pulmo, tüdő ; fero, hordok) tüdővel biró, tüdős.

Pulmonitis, idis, n., (pulmo ; itis, rag) tüdőgyuladás, tüdőlob.

Pulpa, ae, n., növénybél, bél, íz.

— adamantina, (Schmelzkeim) zománc-csír (fejlődéstan).

— Cassiae, kassziabél, kasz- szia-íz.

— dentis, fogbél.

— lienis, lép-gyurma.

— prunorum, szilvaíz.

— tamarindorum, tamarin- da-iz.

Pulpahöhle, n. L. cavum dentis.

Pulpitis, idis, (pulpa; itis, rag) fogbél-gyuladás.

Pulpitis.

242