Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

H

Heterophthalmia.

Hidropedesis.

Histozym.

Heterophthalmia, ae, n., (mqog ; ocp&odjLiia, ug, n., szembetegség) különböző szemszínezés, szemkülönbség, szemfelek színbeli különbsége.

Heterophthalmus, i, h., (hs■ qo: ; dep&od/aóg, ov, h., szem) eltérő szemű v. szi- várványhártyájú, különböző szemszínű.

Heterophyllus, a, um, (é'te- oog ; eyvXXov, ov, le., levél) különböző levelű, felemás.

Heterosporus, a, um,('heqog ; anoqá, ág, n., vetés, termés) különböző spórás.

Heterostylia, ae, n., (hsoog ; envlog, ov, h., oszlop, bibeszár) hímeknek és anyának más-más nagyságban kifejlődése különböző virágokon.

Heterotopia, ae, v., (ÉTego?, más, különböző ; tojtog, hely, vidék) különhelyű- ség, helybeli különbség.

Heurteloup’scher Blutegel, Heurteloup-féle mesterséges nadály.

Hexadekan, s, le., (sxy.aidey.oc, tizenhat) hexadekan, he- xadecylköneny, cetylhy- drür, palmitylliydrür, he- xadecylhydrür. CÍ6H34.

Hexagonalis, e, (é'S ; ytovía, a;, n., sarok, szöglet) hatszögű, hatszegletű, hatszegletes.

Hexagynius, a, um, (é'£ ; yvríj, vcnxdg, n., asszony, anya) hatanyás.

Hexan, s, le., (C6H]4) hexán, hexylköneny, kaproyl- hydrür, hexylhydrür.

HexandriuS, a, um, (é'I ; ártjQ, vdQog,h., férfi) hathímes.

Hexylen, s, le., (é'£, hat; vb], anyag) hexylen. C6H)2.

Hey’scher Kunstgriff, es, h., Hey-féle műfogás (pös- csapolásnál.

Hiatus, us, k., (hio, are, számat tátogatom) nyílás, rés.

Hidronosus, i, h., (ISqóig, hirog, h., izzadtság; vd- aog, ov, n., betegség) kóros izzadás, lázas izzadás, ú. n. sudor anglicanus, febris miliaris.

Hidropedesis, is, eos, n., (é- Sqág; nqSrjcng, sóig, n., ugrás, roham) rohamos izzadás, igen nagyfokú izzadás.

Hidrorrhoea, ae, n., (18qok, buog, h., izzadtság; qoí], ijg, n., folyó, folyás) bő izzadás.

Hidros, wro;, h., izzadtság, veríték.

Hidrosis, Is, n., (IdQÓw, izzadok) izzadás.

Hidroticus, a, um, izzasztó.

Hidrotopoiesis, is, eos, n., (Idgaig ; noíi]Oig, sóig, n., készítés) veriték-elválasz- tás.

Higrin, s, le., erjdhroxylon coca (fám. erythroxylae) leveleiben található, még nem igen ismeretes alkaloid.

Hilus, i, h-, helyesebben Hilum, i, le., köldök, mirigy- köldök.

Hilusstroma, s, le., köldökváz.

Himmelsdelirium, periodisches, időnkint fellépő elmekóros roham égbejutási vágygyal.

Hinterhauptsbein, es, le., nyakszirtcsont.-------lappen, s, h., nyakszirti lebeny (agyban).

—

hirn, s, le., utó-agy.

— hóm, s, le., hátsó szarv, oszlop (gerincagyban).

— kammer, n., hátsó csarnok.

—-leib, es, h., potroh, végső test, hátulsó test.

—Strang, es, li., hátsó vagy hátulsó gerincvelőköteg.-------sclerose, n., hátsó köt

egek keményedése.

Hippocampus, i, h., (innog,

ov, h., ló ; y.a/j.Ttfj, ijg, h., görbület) pederlóláb agyban.

Hippocoryza, ae, n., (innog; y.dqv’C,a, rjg, n., nátha, orrhurut) taknyosság.

Hippornyxa, ae, n., (’innog; fiv^a, rjg, n., nyák). L. hyppocoryza.

Hippursäure, n., (C2H30) (C, H50)NH, hippursav, ló- húgysav.

Hippus oculi, (ínnog, ov, h., ló). L. nystagmus.

Hircina, ae, n., (hircus, i, h., bakkecske) bakkecske zsírjában előjövő szagos anyag.

Hircinismus, i, h-, (hircus) kellemetlen szagú izzadás.

Hirnabscess, es, h., agytályog.

—anhang, es, h., turhami- vigy.

—bewegung, n., agymozgás.

— bläschen,s, le., agy hólyagosa.

—entzündung, n., agylob, agy velő- gyuladás.

—erweichung, n., agylágyulás.

—function, 11., agyműködés.

— höhle, n., agyüreg, agy- gyomrocs.

— nerv, en, h., agyideg.

—nervenkern, s, lu, agyideggóc, agyideg-mag, agyideg magva.

—Sand, es, h., agyfövény.

—Schenkel, s, h., agykocsány.

—sclerosis, n., agykemé- nyedés.

—tumor, s, h., agy-dag, ágybéli dag, agyvelő-daga- nat.

Hirsuties, ei, n., (hirsutus, borzas, érdes) szőrbőség, bőszőrűség, túlszőrössóg.

Hirsutus, a, um, szőrös, borzas, sertés.

Hirtus, a, um. L. hirsutus.

Hirudo, inis, n., pióca, nadály.

— ceylonica, ceyloni nadály.

— chlorogaster, lengyel nadály.

— medicinalis, orvosi nadály.

— officinalis, hivatalos nadály.

Hispidosus, a um, sertés, szőrös.

Hispidus, a, um. L. hispidosus.

Histogenesis, is, eos, n., (iGTog, ov, h., szövet; yeve- <ng, eo)C, 11., eredés, létrehozás) szöve'tképződés.

Histologia, ae, n., (latág, ov, k., szövet; lóyog, ov, h., beszéd, tan) szövettan.

Histozym, s, le., (leniig, ov, h., szövet; tv/arj, -rjg, n.,élesztő, erjesztő) disznó szerveiből borszesz és víz ál122