Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
F
által jellemeztetik ; valószínűleg bujasenyvvel függ össze. Frangula, ae, n., (frango, török) ebse. Frangulaceus, a, um, (frangula) ebseféle. Frangulasäure, frangula- sav, rbamnus frangula (fám. caesalpineae) kutya- benge növényből, mely hihetőleg azonos a cathar- tinsavval. Frangulin, s, k., (C20H2oO,o) rhamnus frangula, kutya- benge vagy ebse, és más rhamnus-faj okból előállítható festanyag. Frangulinsäure, n., (Cj4H10 0B) frangulinnak sósavval főzésekor létrejövő bomlásterménye. Franzosenkrankheit, n., francia betegség, bujakór. Fraxetin, s, k., (ClsH]2Og) fraxin bomlásterménye hig ásványsavakkal főzésekor. Fraxin, s, k., vagy Paviin, s, k., (C27H30íi) több kőris- és gesztenyefából előállítható jegeces kesernyés anyag. Fraxinin, s, k. L. mannit. Fraxinus, i, n., (frango, török) kőrisfa. — Ornus, mannatermő köri sfa. Freibeweglichkeit n.,der Linse, a lencsének szabad mozgása. Fremde Körper, idegen testek. Fremdkörper-Pneumonie, idegen anyagok által okozott tüdőgyuladás. L. pneumonoconiosis. Frémissement, h., surranás. Fremitus, US, h., (fremo, eve és frendo, ere, zúgok, mór gok, csikorgatom) zúgás, morgás, csikorgatás. Fréne, h. L. fraxinus. Frenga, ragályos kór. Frenulum, i, k., fék. — clitoridis, csiklófék. — praeputii, monyfék. Fresswerkzeug, es, h., szájrészek (p. rűhatkánál), evőkészülék. Frictio, onis, n., dörzsölés. Friedhof, es, Ti., temető, sírkert. Frangula. Friedhofordnung, n. L. Begräbniss Ordnung. Frieselausschlag, es, h. L. miliaria. Frondes Sabinae, sabina-gal- lyak. Frons, dis, n., lomb. Frons, tis, n., homlok. Frontalis, e, (frons) homlokhoz tartozó, homloki. Froschgeschwulst, n. L. ranula. Froschlaichpflaster, s, k. L. emplastrum cerussae. Frostbeule, n. L. pernio. Frucht, n., gyümölcs, termés, magzat. —hof, es, li., ébrényudvar. —kuchen, s, 7).,ébrényi méhlepény. —saft, es, h., gyümölcslé, gyümölcsvíz, gyümölcsnedv. —Wasser, s, k., magzatfolyadék. —wein, es, h., gyümölcsbor. —Zucker, s, h., gyümölcs- cukor. Fructificatio, onis, n., gyü- mölcsözés. Fructus, us, h., gyümölcs. — alkekengi, physalis al- kekengi (fám. solanaceae) piros páponya bogyói. — cerasi acidi, megygy, a cerasus acida, (fám. rosaceae) savanyú meggy gyümölcse. — cinobasti, csipkerózsa,rosa canina (fám. rosaceae) gyümölcse. — cumini. L. cyminum. — myrsines, myrsine africa- na (fám. myrsineae) afrikai növény gyümölcse. — myrtillorum, vaccinium myrtillus (fam. vaccineae) fekete áfonya bogyói. Frutex, cis, h., cserje, csemete. Frühgeburt, n., koraszülés. Fuchsin, s, k., fuchsin. Fulmen, inis, k., villám. Fulminans,sitis, villámló, vil- lámgyors. — glaucoma, hirtelen vakságra vezető glaucoma. Fulminatio, onis, n., villámlás, dörgés. Fulmine tactus v. ictus, .villámütött. Friedhofordnung. 106 Fulminursäure, n., fulminur- sav. CsHaNsOs. Fumans, füstölgő. Fumarin, s, k.,fumaria officinalis (fam. fumariaceae) földfüstike alkaloidja. Fumarsäure, n., (C4H4O4) fumarsav, számos növényben és gombában. Fumigatio, onis, n., (fumigo, füstölök) füstölés. Functio, onis, n., működés. Functionalis, e, működési, működéshez tartozó. Functioneller, e, es. L. functionalis. Functionsstörung, n., működési zavar, működésben zavarás. Fundus, i, Ti., alap, fenék. — uteri, méhfenék. — vesicae, húgyhólyag alapi része. Fungiformis, e, gombaalakú. Fungosus, a, um, gomba- szerű, taplós, likacsos. Fungus, i, h., gomba, gomba- növedék, tapló, taplós rák. — articulorum, taplós ízületlob. — testis benignus, heretapló. Funiculus, i, h., köteg, idegköteg (gerincagyban). — cuneatus, ék-köteg. — gracilis, karcsú köteg. — pyramidalis, loborköteg. — teres, kerek köteg (nyult- agyban). — umbilicalis, köldökzsinór. Funis, is, h., kötél, köldökzsinór. Fuoco sacro, (ol.) sertés or- bánca. FurcatliS, a, um, barázdás. Furche, n., barázda. Furchen des Gehirns, agybarázdák. Furchenkugel, n.,barázdálási golyó. —zelle, n., barázdálási sejt. Furchung, n., des Eies, petebarázdálódás . Furfur, uris, h., korpa. Furfuraceus, a, um, korpaszerű. Furfuratio, onis, n., bőrnek korpázása. Furibundus, a, um, dühös, őrjöngő. Furor, oris, h., düh. dühöngés. — genitalis. L. erotomania. Furor genitalis.