Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)

Dr. Molnár Jenő: Fogorvosok kiképzése Európában

Dr. Molnár Jenő Fogorvosok kiképzése Európában tilag pedig fogászati rajzolással, modellirozássai és a teljes* fogászati protetika technikai részével kell a hallgatónak foglalkoznia. Ezt a két évet lehet egyes e célra kijelölt orvosok, fogorvosok vagy fogtechni­kusok laboratóriumában is eltölteni. A jelölt ugyanúgy köteies dol­gozni, mint egy fogműves alkalmazott. Két év után vizsgát kell ten­nie egy bizottság előtt, amelynek elnökét — egy professzort — az egye­tem rektora nevezi ki, tagjai pedig két stomatologus vagy két fogor­vos. A három tanulmányi év vagy azokon az orvosi fakultásokon, ahol a fogorvosoktatás meg van szervezve, vagy az államilag elismert fog­orvosiskolákban történik. Minden év végén vizsgát tesz a jelölt egy bi­zottság előtt, amelynek elnöke egy egyetemi tanár, tagjai pedig stoma- tologusok vagy fogorvosok is lehetnek. Az első év anyaga: anatómia, fizológia, bakterológia, asepsis és antisepsis oktatása. Konzerváló fo­gászat és protetika modelleken. A második év anyaga: az orvosi symp- tomatologia elemei és a szívzörejek meghallgatása. Szájhygiéne és az általános fogászat. Gyakorlati szájvizsgálat és laboratóriumi gyakor­latok. A harmadik év felöleli a teljes gyakorlati fogorvoslást, különös tekintettel az egyes szakmai specialitásokra. A harmadik • év végén vizsgáznia kell a jelöltnek az eddig elvégzett összes tárgyakból. Ez a vizsga két részből áll: klinikai és gyakorlati. A klinikai vizsgát pl. Párizsban közkórházi stomatologiai osztályon teszik le. Egy betegről tel­jes stomatologiai leletet kell készíteni. Akinél ez a kortörténet nem tö­kéletes, az gyakorlati vizsgára nem is bocsájtható. A gyakorlati vizsga áll egy konzerváló és technikai részből. A technikai részre a jelölt nyolc órai időt kap, amely alatt részben a pótlást is el kell készítenie. Az egyetemi fogászati klinikák, valamint a fogorvosiskolák tanári kara többnyire Amerikában nyerte szakmabeli kiképzését, ezeknek se­gítségére elég nagyszámú segédtanár és asszisztens szolgál. A franciák — amerikai példa után — az iskolai rendszert a tanítás eredménye céljából igen jónak tartják. A magániskolákat a nagy tandíjakból és a kezelésekért kapott összegekből tartják fenn és állítólag ezek igen jó üzleteknek is bizonyulnak. A fogonmslás oktatása — mint az orvosdoktoroké is — minden országban állandó és szükséges evolúcióban van. Szaklapok legkedvel­tebb témája a tanulmányi reform, melynek nemcsak az az indító oka, hogy a kiképzés minél tökéletesebb legyen, hanem újabban gazdasági is (a szakmabeli túlzsúfoltság megakadályozása). Az a kép, melyet itt ad­tunk, egy pillanatfelvétel volt csupán az idő nagy filmjén, amely ál­landóan tökéletesül. Résumé: Les études dentaires en Europe, par ticuli ér ement en Europe Centrale et en Europe Occidentale.---------------+--------------­4 4

Next

/
Thumbnails
Contents