Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Szenthe István: A fogszabályozás közben leggyakrabban fellépő hibás elmozdulásokról
A fogszabályozás közben leggyakrabban fellépő bibás fogelmozdulásokról. Irta : Dr. Szenthe István, klinikai gyakornok. Balsikereink, kisebb nagyobb fokú műhibáink megtárgyalása nem a legkellemesebbnek mondható téma, mégis úgy gondolom, nem lesz haszon nélkül való, ha rámutatok a leggyakoribb hibákra, melyek fogszabályozási működésünk közben elő szoktak fordulni. Fogszabályozási működésünk célja a fogsorok és az occlusio olyan módon való átformálása, hogy azáltal az arcot a középeurópai átlag típusának irányába befolyásoljuk, amennyiben ez szükséges és lehetséges. Ezen megfontolás alapján állítandó fel kezelési tervünk, mely megállapítja a szükséges teendőket. Megállapítjuk minden egyes fogról, fogcsoportról, hogy mi történjék vele, elmozdítjuk, vagy nem iktatjuk előrendszerünkbe, avagy pedig éppen az el nem mozdulást tartjuk kívánatosnak. A kezelési terv felállítása után döntünk csak a készülék milyenségéről. Megcsináljuk a készüléket, bepróbáljuk a szájba, majd aktívvá tesszük. Ha mindez hiba nélkül történt, akkor a szabályozásnak hiba nélkül kell leperegni. Nagyobb klinikai anyagon utánanézve azt tapasztalhatjuk, hogy igen gyakran nem halad a kezelés menete úgy, amint annak az előre felállított kezelési terv szerint történni kellene. Elő szokott fordulni nagy ritkán, hogy a fogak nem mozdulnak meg. Ezt elég ritkán tapasztalhatjuk. Sokkal gyakoribb az a jelenség, hogy a fogak nem úgy mozdulnak el, amint azt vártuk, vagy azok a fogak mozdulnak el, melyeket nem szándékoztunk elmozdítani. A következőkben ezekkel a helytelen nem szándékolt fogelmozdulásokkal fogok foglalkozni. Az orthodontiai elmozdulások mindig annak következményei, hogy a készülékeink által a fogra gyakorolt külső erők a fog természetes elhorgonyzásában rejlő ellenállást legyőzik. A bekövetkezett elmozdulás ezen erők összetevőjének irányában és — bizonyos határokon belül — az erő nagyságával és hatásának időtartamával arányosan történik. Ha a terv felállításakor és a készülék megválasztásakor nem történt hiba, akkor az elmozdulás úgy fog haladni, ahogy az kívánatos. A nem várt elmozdulások pedig mindig annak a következményei, hogy az erőket rosszul becsültük fel, vagy egyes erőket egyáltalában nem vettünk figyelembe, s így az azok eredője más lesz, mint azt gondoltuk: következményesen a fog máskép mozdul el, mint azt terveztük. A készülékünk által kifejtett erőt és annak irányát pontosan meg tudjuk állapítani, ellenban a fogak ellenállását, ván310
