Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Oravecz Pál: A tejfogak conserváló kezelése
Dr. Oravecz Pál 4. ha a tejfognak csak gyökérmaradványai vannak meg. azok a szájüreg lágyrészeit sértik, vagy retentiós helyet tartva fenn az ételmaradékoknak, veszélyeztetik a mellett© ülő állandó fogat. Az exractio contraindicált a gyermeknél, ha haemophyliás, kórosan vérzékeny, vagy oly betegségben szenved, mely testi állapotát nagyban legyöngítette, vagy amely fertőzheti az extraction sebet (stomatitis, tonsillitis, angina). * * * A tejfogak konzerváló kezelése a gyakorló fogorvosok legnehezebb feladatai közé tartozik és a legtöbben bizonyos idegenkedéssel, vagy kényszerűségből vállalkoznak arra, hogy fogorvosi praxisukban ki- terjedtebben foglalkozzanak vele. A gyakorló fogorvos részére a tejfogak kezelésének ismeretei éppen oly fontosak, mint az állandó fogaké. Összegezve a fentebb elmondottakat, a fogorvos gyakorlatában a felnőtt és a gyermek fogainak kezelése közti különbséget a következő tényezők adják: 1. A tejfog anatómiai viszonyai, 2. a tejfog élettani viszonyai, 3. a gyermek korától feltételezett félelme, bizalmatlansága és türelmetlensége, 4. az orvos türelmével szemben való fokozott igény, 5. a szülők meggyőzése arról, hogy az egyébként kihulló tejfogakat miért kell lehetőleg a természetes fogváltásig megtartani. Ritka az a szülő, ki gyermeke fogait, ha egyébként a gyermek orvosi ellátása a leggondosabban is történik, — spontán, prophylac- ticus okból — megvizsgáltatja. A szülő az esetek többségében, vagy azért hozza fogorvoshoz gyermekét, a) mert fogfájásról panaszkodik, b) mert a gyermeknek fogromlással kapcsolatos és külsőleg is látható, vagy érezhető, laikusok által is érzékelhető klinikai tünetei vannak: mint az arc duzzanata, szuvas fog, sipoly, szájbüz, stb., c) mert gyermek beszéd közben látható fogai hibás állásúak (kozmetikai ok). A háziorvos (gyermekgyógyász) fogkezelésre utasítja a gyermeket, ha ff) a gyermek regionális (áll alatti) mirigyeinek duzzanata azt a gyanút kelti, hogy az rossz fogainak következménye, b) ha a garat, torok vizsgálata kapcsán fogain nagyobbfokú pusztulást tapasztal, c) ha a gyermek rosszul tápláltságát beteg fogaira vezeti vissza és d) ha a gyermek hőemelkedéseinek oka kideríthetetlen és azt fogászati megbetegedés is okozhatja. Specialista orvosok (sebész, gégész) fogorvoshoz küldik a gyermeket, ha a száj, lágy szájpad, garat, gége műtétéit megelőzően a gyermek rossz fogai a műtéti eredmény szempontjából szükségessé teszik, hogy azok előbb gyógyíttassanak Mindezen lehetőségeket pedig azért kell így felsorolnom, mert a tejfogak kezelését a hazánkban még kis számú iskolafogorvosi rendelés keretén belül nem végzik el, viszont az intézmény Keretében külföldön is csak akkor kerül a gyermek rendszeres fogászati vizsgálatra és kezelésre (6 éves korában), midőn tejfogai oly előrehaladott romlás jeleit mutatják, mely csak a gyermek hosszas, gyakran fájdalmas kezelése és a fogorvos türelmét nagymértékben igénybevevő munkája révén hozható úgy-ahogv rendbe. A gyakorló fogorvosnak 286
