Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata
Dr. Salamon Henrik részletei is befejeződtek, úgy hogy ezen a napon a fakultás a megtekintésre meghívható volt. Ezen idő óta a klinika az oktatás és betegkezelési feladatának teljes terjedelmében működik és pedig olymódon, amint az az előbb leírt tanítási, fölszerelési és helyiségviszonyok mellett különösen pedig oly szellemben, amely a bevezetést átlengi, egyáltalán teljesíthető. A stomatológia ezen épülettel, ezen fölszereléssel és ezen szervezetével immár az összes attribútumokkal van ellátva, melyek azt az egyetemi klinikai tanítás kereteibe és szolgálatába végleg beillesztik. A szakvilágra kell bíznunk annak eldöntését, vájjon tényleg si- kerüit-e itt mindkét tekintetben azon magas szempont szerint, mely itt vezérelvül szolgált, tényleg mintaintézményt megalkotni, mely talán már azért is ilyennek tekinthető, mert létrehozásánál nem lehetett idegen országoknak ilynemű mintaképére támaszkodni. Különben az orvosi világnak alkalma lesz az idén Budapesten megtartandó npm- zetközi orvosi kongresszus idején önálló ítéletet alkotni.“ Valóban az 1909 augusztus 29-én megnyílt XVI. nemzetközi orvosi kongresszus kebelében megalakult stomatológiai szakosztály nagy nemzetközi közönsége, említsük csak a következő neveket: Allaeys (Anvers), ÄyräpM (Helsingfors), Amoedo (Paris), Aguilar (Madrid), Bogue (NewYork), Brandt (Berlin), Bellinzona (Milano), Cavaliaro (Milano). Chompret (Paris), Colyer (London), Cruet (Paris), Fleischmann (Wien), Fenchel (Hamburg), Galippe (Paris), Gires (Paris). Goadby (London), Herz-Fr'ánkel (Wien), Hopewell-Smith (London), Lepkowszky (Krakkó), Preiswerk (Basel), Rhein (NewYork), Robin (Paris), Rovida (Milano), Sim-Wailace (London, Trauner (Graz), Zsigmondy (Wien) — ezek a kompetens szaktekintélyek megalkották maguknak véleményüket és annak hangosan kifejezést is adtak -— és ez a vélemény minden tekintetben őszintén elismerő volt. E kongresszus lezajlása után indult meg az új klinikán a tulajdonképpeni rendszeres munka. Előbb még Árkövy gazdag magánkönyvtárát ajándékozta a klinikának, melynek könyv- és szakfolyó- iratgyüjteménve a klinikai kebelbeli könyvtárt oly nívóra emelte, mely messze külföldön is ritkítja párját. Árkövy, mint a klinika igazgatója a klinikán rendezett be magúnak lakószobát, mert váciutcai rendelését és lakását már feladta volt, tulajdonképpeni otthona most már tahi-i birtoka és villája volt, ahová pénteken délután vagy szombat reggel utazott és hétfőn délben érkezett vissza. Ha pénteken ment ki, akkor nekem, mint első asszisztensnek, szombaton reggel síirgönyöznöm kellett Tahiba, hogy a klinikán nincsen semmi baj: sem tűz, sem vízcsőrepedés nem pusztított. Ha szombaton reggel utazott, délben kellett ugyanezt levelezőlapon tudatnom. Persze ez az indokolatlan túlbuzgóság csakhamar engedett. A klinika tudományos működése, tanítása és betegkezelése minden tekintetben a kor színvonalán állott és hírét vitték a klinikának, mint mintaintézménynek, messze külföldre. A klinika tanszemélyzete az igazgatóból és Hattyasy Lajos és Szabó Lajos docensekből állott, kik még a régi klinikáról kerültek át, 1912 óta pedig én is mint docens működtem. Szabó 1911-ben elkerült 20
