Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)

Dr. Simon Béla: Az acut leukämia korai elkülönítő diagnózisa a szájtünetek alapján

Az akut leukaemia korai elkülönítő diagnózisa a szájíünetek alapján.

Irta: Dr. Simon Béla, egyetemi magántanár.

A közönségesen leukaemia gyűjtőnév alatt ismert betegségek egyik foudroyans lefolyású alakját elsőízben 1857-ben W. Friedrich1) írta le akut leukaemia néven, az ezen betegség kapcsán jelentkező sajátságos vérképre azonban csak 1895-ben mutatott rá A. Franki?) Ezen időponttól kezdve gyakran találkozunk az irodalomban akut leukaemiás esetekkel azonban a betegség patogenézisét mindmáig nem sikerült tökéletesen tisztáznunk.

Az akut leukaemia etiologiája ismeretlen és igen sok szerző létezését — mint önálló megbetegedését — tagadásba veszi, s csupán mint Sternberg, Faltauf, Wűburs) s a többiek a szepszis egy szokatlan formájának tekintik. Ziegler4) egyáltalán tagadásba veszi az akut leukaemia létezését. Előbbi szerzők felfogását alátámasztani látszik Sternberg5) kísérletes vizsgálata, kinek sikerült házinvulakon az akut myeloid leukaemiához hasonló megbetegedést előidézni, akut myeloid leu- kaemiában elhalt egyének véréből kitenyésztett streptococcus törzsből történt oltás útján, továbbá azon állatkísérletek, amelyekben háziszárnyasok leukaemiához hasonló betegségét sikerült oltás útján több generáción keresztül továbbvinni.

Azok felfogása mellet, kik az akut ieukaemiát tisztán infekciózus megbetegedésnek tartják, vannak szerzők, kik a haematopoetikus rendszernek egy olyan konstitucionális adottságát tételezik fel, amely valamely infekcióra akut leukaemiával reagál. E felfogás szerint tehát az infekció csupán mint kiváltó momentum szerepel.

Ismét más felfogás szerint, melyet Naegeli6) vallott először, a leukaemia egy generalizált szisztémás megbetegedés, melyet a belső szekréciós mirigyek rendellenes működése okoz. Netousek7) tizenegy kivizsgált esete alapján az akut Ieukaemiát önálló megbetegedésnek tartja, melyben a szájtünetek dominálnak. Véleménye szerint hibás dolog a Ieukaemiát összefüggésbe hozni a szepszissel, mert ez a kutatást egész hibás vágányra tereli.

Ha nem is értünk egyet azon szerzők felfogásával, akik a leuka- rmiát csupán egy szokatlan formájú szepszisnek tartják, azt azonban el kell ismernünk, hogy az akut leukaemia és a szepszis kórképe feltűnően hasonló, amit Erb jun.s) úgy magyaráz, hogy az akut leukaemia igen gyakran — véleményünk szerint mindig —. szepszissel komplikálódik. A fertőzési kapu többnyire az akut leukaemiá117