Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata
Dr. Salamon Ilenrik közül pedig jelenleg a fogászati klinika van legkedvezőtlenebbül elhelyezve, s így ezen klinika a tudományművelés és tanítás céljainak teljesen megfelelő új elhelyezéséről szükséges elsősorban gondoskodni, elhatároztam, hogy egyelőre csak a fogászati klinika építtessék fel a Mária- és Pál uccai saroktelken a Kauser József megbízott tervező és művezető építész számítása szerint e célra szükséges kb. 230.000 korona költségösszegen, a másik két szak, a gégészet és fülgyógyászat részére pedig a törvényhozástól annak idején kérendő hitelből emeltessék megfelelő épület. Budapesten, 1906. február 22-én. Lukács s. k.“ A klinika felépítését célzó különböző tervek és lehetőségek sok hányattatás után ezen rendelettel nyugvópontra jutottak és véglegesen lezárultak. A klinika a Mária- és Pál uccai saroktelken fog felépülni, amely akkor már az egyetem birtokában volt. Mielőtt tovább kísérjük a klinika sorsát, szabadjon erről a telekről külön néhány szóval megemlékezni, de nem műszaki szempontból, ami ma már nem fontos, hanem irodalomtörténeti szempontból, mert ep a telek egyik része ama „grund“-nak, amelyet Molnár Ferenc tett halhatatlanná „A Pál uccai fiúk“ című regényében. „A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál ucca felől húzódott végig . . . s hátul. .. igen, hátul volt az, ami a gründet nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt t. i. egy másik telek következett (kijárással a Mária uccun). Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte s a telek telisteli volt farakásokkal... Valóságos labirintus. Aki.. . nagynehezen keresztülvergődött rajta, az egy kis térre jutott, amelyen kis házikó állt. Ez a házikó volt a gőzfűrész. Furcsa, titokzatos, félelmes kis ház volt. .. Hát kellett ennél gyönyörűbb hely a mulatozásra? Nekünk, városi fiúknak bizony nem kellett“. Ezen a telken folytak a Pál uccai és Füvészkerti fiúk nagy csatái. A nagy „Grund“ a Pál- és Mária-ucca sarkán pedig — amiről Molnár Ferencnél nincsen szó — szürke, földszintes ház állott, amelynek lábjában volt a Riedl József-féle sárgarézöntőde és ebben dolgozott 1858-tól 1864-ig mint első segéd és üzletvezető König Frigyes, aki jeles nagykanizsai kartársunknak, dr. König Józsefnek édesapja volt.*) A Riedl-örökösöktől vette meg az egyetem ezt a saroktelket... És most szóljon mégegyszer Molnár Ferenc: „A nagy döntő csata a telek birtokáért a Pál ucoaiak és a Füvészkertiek között lezajlott, az előbbiek fényes győzelmével, a „grund“ most már háborítatlanul az övék lehetne, amikor Boka, a fővezérük úgy véletlenségből bepillantott a kunyhóba. A deszkafalhoz támasztva furcsa eszközöket látott meg. Kerek piros-fehér táblát, meg egy háromlábú alkotmányt, amelynek a tetején sárgarézcső volt. Meg fehérre festett karókat. — Mi ez? — kérdezte. Janó (a telek felvigyázója) benézett. — Ez? Ez a mérnök úré. — Milyen mérnök űré? *) Ez adatokat Dr. König Józsefnek hálásan köszönöm. 12
